Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-938. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az egyes törvényhatósági joggal felruházott és egyes megyei városok részére az 1929:XXIX. t.-c. 6. §-a alapján engedélyezett rendkívüli házadómentesség tárgyában

16 938. szám. 3. a megszüntetendő közök területét azon tulajdonosok tartoznak a várostól megváltani, akiknek ingatlanához a szabályozás folytán utaltatni fog ; 4. a vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építkezés évének folyamán ezekkel elláttatni rendelt utcákban emelt új épületekben a kétszobás és ennél nagyobb lakások vízöblítéses klozettel és fürdőszobával vannak ellátva ; 5. a saroktelken emelt új épület — amennyiben az illető utcákra nézve eltérő emeletmagasságok köttettek ki — a nagyobb emeletmagasságban épültek ; 6. minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteg alkalmaztatott. Szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem alkalmazható ; 7. azoknál a lakóhelyiségeknél, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—15 centiméter vastag betonburkolat alkalmaztatott. III. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye a lebontott épületek helyére emelt új épületek egész terjedelmére kiterjed. IV. A rendkívüli ideiglenes állami házadómentességben részesíthető épületek közül azokat, amelyek 1930. év végéig helyeztetnek lakható állapotba, 20 évi, azokat pedig, amelyek 1931. évben helyeztetnek lakható állapotba, 15 évi községi pótadómentesség illeti meg. Amennyiben azonban a telektulajdonos az utcaszélesbítés, illetőleg utcanyitás céljaira telkének több mint 20°/

0-át köteles leadni, a város kisgyűlése a községi-pótadómentesség tartamát 2—5 évvel meghosszabbíthatja. Budapest, 1930. évi március hó 11-én. Dr. Wekerle Sándor s. k., m. kir. pénzügyminiszter.