Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-955. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétséggel gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

228 955. szám. 955. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétséggel gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 3.700/1930. f. ti. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 4.850/1/1930. számú megkeresése szerint a «Népszava» című politikai napilap 1929. évi december hó 22. napján kiadott 292. számában «Munkában a kurzusi sajtószabadság» felirat alatt megjelent hírlapi közlemény miatt ellene eljárást indított. A cikk tartalma és annak inkriminált része a következőket tartalmazza : «Minthogy pedig azok az írók, akik a Toll című lapban nyilvánították véleményüket, az igazságot keresték, nem tehették azt, hogy ennek az irodalmi lapnak a hasábjain dicshimnuszokat zengjenek a Bethlen-kormányzat kultúr- és egyéb politikájáról. Mi sem természetesebb, hogy Bethlenek ezt a lehető legsúlyosabb bűnnek tekintették és nem vonakodtak ezért a maguk módján megtorlással élni. A Bethlen-kormány megsértődött tagjai egészen rendjén valónak tartják, hogy személyi megorrolásukat a kezük közé került közhatalom eszközeivel juttassák kifejezésre és hogy rosszalásukat hatósági végzések formájában éreztessék azokkal, akik igazságot kerestek és igazságot mondtak. A Toll írói a magyar irodalom és művészet bajai között elsősorban a szabad véleménynyilvánítás lehetőségének hiányát emlegették. A Bethlen-kormány, íme bizonyítékot szolgáltat e mellett a vélemény mellett és megerősíti azt a megállapítást, hogy Magyarországon nincs szabad vélemény és hogy Bethlenéknek sikerült annyira visszacsinálni a 48-as idők szellemét, hogy immár tettekkel és végzésekkel dokumentálják az ő külön sajtójogukat, a maguk szellemében és a gyakorlatban megkonstruálták a maguk egyszakaszosát, amely így szól : Igazat írni nem szabad.» A cikk egész tartalma, de különösen annak idézett része az 1921. évi III. t.-c. 7. §-ának 1. bekezdésébe ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit tünteti fel.