Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-939. Törvényjavaslat a trianoni szerződésből fólyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről

939. szám. 165 a magyar kormány azokat fontosságukra való tekintettel a Törvényhozásnak bemutatja és e végből azokat a jelen indokoláshoz csatolja, úgymint : C) alatt levélváltás a csehszlovák vagyonadó tárgyában (mely kérdés különben kívül maradt az Egyezményeken) ; D) alatt levélváltás a csehszlovák agrárreform kapcsán nyújtott kártérítések mérvéről ; E) alatt levélváltás bizonyos Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával folyó perek pertárgyait illetőleg, melyekről autentikus magyarázattal megállapíttatik, hogy az agráralap terhére soha semmi körülmények között nem eshetnek. Visszatérve a II. Egyezményben foglalt néhány nagyjelentőségű általános érvényű rendelkezésre, melyek a Vegyes ^Döntőbíróságra vonatkoznak, a követ. kezőket említjük fel. Az agráralap ellen folyó perekben a kis-entente államok kérhetik, hogy a bíróság összeállításánál nemzeti bírájuk helyébe az agráralap bírája lépjen. Ez esetben az ezzel járó költségeket ők viselik (II. Egyezmény, XII. cikk, 1. bekezdés). Az írásbeli eljárás határidejei az agráralap ellen folyó perekben felére rövidülnek le (IV. cikk, utolsó bekezdés). Nem rövidül le ellenben a kereset megindítására engedett hat hónapi határidő (XIV., XV. és XVI. cikkek), de viszont nem is szakíttatik meg a Döntőbíróságok peres ügyekben való működésének 1930 október 20-ig való felfüggesztése által (XI. cikk, 2. bekezdés). Más rendelkezések még mindig csak a kis-entente államokkal működő Vegyes Döntőbíróságokat érintik ugyan, de alkalmazást találnak tekintet nélkül az ügyek minőségére, vagyis akár agrár, akár más természetű ügyekről, akár magánosok és állam közötti, akár magánosoknak egymás közötti peréről van szó. Ilyen intézkedés pl. hogy a kis-entente államokkal való viszonylatban működő Vegyes Döntőbíróságok háromtagú bíróságok helyett öttagú bíróságokká alakulnak át, (IX. cikk). Ez intézkedés tökéletesíti a trianoni szerződés által felállított Vegyes Döntőbíróságokat és emeli azok tekintélyét. Még ennél is fontosabb újítás — ez azonban az agrárügyekre már nem vonatkozik — hogy a kis-entente államokkal működő Vegyes Döntőbíróságok ítéletei ellen, és pedig úgy illetékességi, mint érdemi ítéletei ellen fellebbezés szerveztetik a Hágai Állandó Nemzetközi Bírósághoz (X. cikk). Ily fellebbezési hatáskör egy nemzetközi bíróság részére a másik felett talán az első a nemzetközi jogban. Ezen intézkedés által, bárha az javunkra éppúgy, mint ellenünk hathat, általában a Vegyes Döntőbíróságok, de különösen állampolgárainknak a trianoni szerződés 250. cikkén alapuló jogai nagyfokú megerősítést nyertek. E fellebbezési hatáskört nem volt szükséges az agráralap ellen irányuló perekre nézve megadni, mert ezekben elvi kérdés nem merülhet fel. Vannak azonban a II. Egyezmény XIII. cikkében a Vegyes Döntőbíróságokat illető oly rendelkezések is, melyek a Magyarországgal való viszonyban az összes Hitelező Hatalmakkal működő Vegyes Döntőbíróságokat érintik. E rendelkezések a bevezető intézkedéseket tartalmazzák a Vegyes Döntőbíróságok ügyeinek fokozatos apasztására. Kimondják, hogy az ügyviteli szabályokban keresetek benyújtására megállapított határidők véglegesek és azokat meghosszabbítani nem lehet. Ezzel ki van zárva úgy az általános benyújtási határidőnek újból való megújítása, mint az új tényektől számítható, többnyire hathónapos határidőnek meghosszabbítása. Ennél is fontosabb gyakorlati jelentőségében a másik rendelkezés, mely kizárja 1930 január 20 után elkésetten benyújtott kereseteknek bármi okból való elfogadását (XIII. cikk, 2. bekezdés). Ez utóbbi rendelkezés, mely az agrárügyekre vonatkozólag a XIV., XV. és XVI. cikk rendelkezéseivel egészül ki, tette lehetővé, hogy egyrészt aránylag pontos számítások legyenek végezhetők a jövőben az agráralap terhére még indít.'...