Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.
Irományszámok - 1927-939. Törvényjavaslat a trianoni szerződésből fólyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről
162 939. szám. a következőket kell kiemelni. Megjegyezzük, hogy a perek lefolyásának rendjét illetőleg sok oly rendelkezést találunk a II. Egyezményben, melyek nemcsak az agrárperekre vonatkoznak, hanem a Vegyes Döntőbíróságokat szélesebb körben érintik. így a Magyarország és a kis-entente államok között felállított Vegyes Döntőbíróságok, akár magyar állampolgároknak, akár valamely kis-entente állam állampolgárainak pereiről van szó, működésüket 1930 október 20-ig mindenféle peres ügyben felfüggesztik. Célja e felfüggesztésnek békés kiegyezések előmoz/ dítása a rendelkezésre álló idő alatt. E célnak megfelelőleg nem szünetel a nem peres ügyekben való eljárás, így különösen per visszavonások tudomásulvétele, egyességek homologizálása stb. A határidők mind meghosszabbítottaknak tekintendők 1930 október 20-ig, kivéve az új perek benyújtásának határidejét. Ez utóbbi rendelkezés a perek későbbi gyorsabb lebonyolításának célját szolgálja, ami különösen az agrárperek szempontjából bír jelentőséggel, mert ezeknek mindnek körülbelül két év alatt lehetőleg lebonyolítva kell lenni, hogy az agráralapnak a felosztása a pernyertesek között eszközölhető legyen (II. Egyezmény IV—VI, cikkei). Időközben, még mielőtt a Vegyes Döntőbíróságok 1930 október 20-án működésüket peres ügyekben is újból felvennék, meg kell szervezni e bíróságokat új összeállításukban, tekintve, hogy a II. Egyezmény (IX. cikk) a kis-entente államokkal való viszonylatban e bíróságok tagjainak két új neutrális állampolgárral való kiegészítését tervezik, ami által e bíróságok öttagú bíróságokká válnak. A II. Egyezmény I-ső cikke alá tartozó agrárperekben azon a lényeges változáson kívül, hogy átalakulnak az agráralap ellen folyó perekké (III. cikk), egyéb változások is állanak be. így, az alperes képviselői szerepét az agráralap egy külön megbízottja fogja átvenni (XII. cikk, 2-ik bekezdés). Nem lesz bennük többé szó a trianoni szerződés 250. cikkéről, ez az elvi vita elesik, hanem a bíróságok, hacsak a per egyéni körülményei nem kényszerítenek más döntésre, a kártérítést a felperes javára az agráralap ellen megítélik (VII. cikk). Elesik tehát annak lehetősége, hogy a 250. cikknek agrárkérdésekre való nem alkalmazhatása miatt, ami a Nemzetek Szövetsége előtt Romániával felmerült ellentét egyik fő vitapontja volt, az összes agrárperek elvesszenek. Ellenkezően azok elvi tekintetben eleve megnyerteknek tekinthetők. Viszont, mivel az agráralapot csak korlátolt kártérítési kötelezettség terheli, gondoskodni kellett annak előkészítéséről, hogy e korlátozás észszerűen és igazságosan legyen keresztülvihető. A cél e tekintetben az, hogy minden, az agráralap ellen perlő pernyertes magyar állampolgár megkapja agrárcélra kisajátított földjéért Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Romániában katasztrális holdanként azt a kártérítést, amelyet a III. Egyezmény A) mellékletét képező hágai Magyar Emlékirat céloz, tekintetbe véve a tárgyalások közben bekövetkezett leszállításokat, és ami a leszállítások után Csehszlovákiában 226, Jugoszláviában 387 és Romániában 174 aranykoronának felel meg átlagban katasztrális holdankint. Az agráralap akként lett megszervezve, hogy a korlátolt mértékben rendelkezésre álló pénzeknek a pernyertesek között való aránylagos felosztása mellett egy kisajátított katasztrális hold földért ki-ki ezt az összeget lehetőleg megkapja (VI. cikk). Eltolódások akár felfelé, akár lefelé természetesen még oly pontosan végzett előzetes számítások mellett is állhatnak be, mert elvégre nem lehet abszolút pontossággal előre tudni, hogy a jelenleg folyamatban lévő és a számításba vett jövő pereken kívül valaki nem perel-e még eredménnyel és viszont a. számításba vettek közül a bíróság nem utasít-e el valakit azon a címen pl., hogy nem magyar állampolgár, későn optait, hogy magyar állampolgár ugyan,
