Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-939. Törvényjavaslat a trianoni szerződésből fólyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről

160 939. szám. részről milyen lesz a fizetendő kártérítés. Űj perek e két új körülmény miatt keletkezhetnek. Ki kellett tehát mondani, hogy e két új körülmény miatt keletkezhető új perek, amennyiben oly ingatlanokra vonatkoznak (e megszorításhoz a magyar kormány ragaszkodott), amelyekre valamely korlátoló intézkedés már a rendeletek alapján 1930 január 20-ika előtt tényleg alkalmazva volt, szintén csak az Egyezmény alapján és nem a 250. cikk alapján indulhatnak. 4. Románia ragaszkodott egyrészről azokhoz az eredményekhez, melyeket a san-remoi tárgyalások alatt felfogása szerint elért, másrészről a hágai konferenoia szövegéhez, mely minden oly perre volt vonatkoztatható, még ha később indulna is, melyben a reklamáció 1930 január 20-ika előtt végbement lefoglalásra vagy elvételre van alapítva. Ezzel a körvonással szemben Parisban csak a határidőmulasztás miatt kizárt perek kirekesztése eszközölt némi korlátolást. Tekintve azonban, hogy Románia agrárreformja befejezettnek tekinthető, e kibővülés a jövőt illetőleg nagy különbségeket az 1930 január 20-án folyamatban volt perekkel szemben nem jelenthet. Mindhárom államot illetőleg a magyar kormány elvként leszögezte, hogy oly új agrárelvételekre, melyek az agrárreform alkalmazása során magyar állampolgároknak meghagyott területeket sújtanának, az Egyezmény nem vonatkozik és hogy e tekintetben a magyar állampolgárok jogait a 250. cikk által védettnek tekinti. Ez az elvi fenntartás némileg még szélesebb alapokra vonatkozóan van lefektetve a II. Egyezmény bevezető részében, ahol ugyanis a magyar kormány a magyar állampolgároknak a 250. cikken alapuló jogait fenntartja minden oly tényre vonatkozólag, mely az Egyezmények keretében rendezést nem talál. Hogy mily széles lesz e kör, attól függ, hogyan lesznek az Egyezmények a Magyarországgal szerződő államok részéről végrehajtva. Ezekután az a kérdés vetődik fel, mit jelent az, hogy az Egyezményekben célzott agrárperek nem a trianoni szerződés ,250. cikke, hanem az Egyezmények alapján folynak. Ez elsősorban azt jelenti, hogy e perekben nem Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia lesznek az alperesek, hanem e szerepet tőlük egy alap, egy e célra teremtetett és pénzügyi autonómiával felruházott jogalany, veszi át : az ú. n. Agrár-Alap. E rendkívül merész, de rendkívül nagy előnyöket biztosító konstrukció olasz eredetű. Ez a konstrukció tette lehetővé a kibontakozást azokból a nehézségekből, melyek fölött sem a Nemzetek Szövetsége előtti tárgyalások a helytelenül ú. n. optánsügyben, sem a későbbi közvetlen tárgyalások Magyarország, és Románia között nem tudtak úrrá lenni. Egy ily nemzetközi jogi alanyisággal és perbenállási képességgel bíró intézmény páratlanul áll a nemzetközi jogban. De ez tette lehetővé egyrészről azoknak az érzékenységeknek megkerülését, melyek a. szuverenitásukra féltékeny államok részéről a saját belügyeiknek tekintete földreformokra vonatkozólag egyszerű alattvalók pereinek elfogadását nehézzé tették, másrészről lehetővé tette azoknak a pénzeknek, esetleg idegen forrásokból, való előteremtését, amelyek szükségeseknek mutatkoztak ahhoz, hogy a magyar állampolgároknak jogos igényei pénzbeli kielégítést találjanak. Hogy e konstrukció gyakorlati valósággá váljék, szükséges volt a hágai konferencia közbejötte, melynek főcélja volt általános leszámolások, clearingek alkalmazásával leegyszerűsíteni és lehetőleg kevés saldo-tételekben véglegesíteni mindazokat a bonyolult követeléseket és tartozásokat, melyek a világháborúban résztvett európai államok, győzők és legyőzöttek, között a békeszerződések alapján kölcsönösen támaszttattak és vitattattak. Mint ismeretes, ebbe az általános felszámolásba Németország után Ausztria és Bulgária és végül Magyarország is bevonat-