Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-939. Törvényjavaslat a trianoni szerződésből fólyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről

154 939. szám. közi Fizetések Bankja úgy az 1944-ig, mint az 1944-től kezdve esedékes annuitásokat a Hitelező Hatalmak javára nyitott számlája javára fogja könyvelni. \ A 6. és 12-ik cikkekhez. A trianoni szerződés 180. cikke akként rendelkezik, hogy Magyarország minden jövedelme és vagyona rangsorbeli elsőbbséggel szavatol a jóvátételi követelések megfizetéséért, és azokért az egyéb terhekért, amelyek a trianoni szerződésből, vagy az azt kiegészítő szerződésekből és egyezményekből, vagy pedig azokból a megállapodásokból származnak, amelyeket Magyarország a szövetséges és társult Hatalmakkal az 1918 november 3-án aláírt fegyverszünet ideje alatt kötött. A trianoni szerződés által megállapított anyagi terhek közül ez a legsúlyosabb rendelkezés, amennyiben Magyarország pénzügyi szuverenitását teljesen alárendelte azoknak az érdekeknek, amelyeket a szövetséges és társult Hatalmak a trianoni szerződés során maguk és állampolgáraik javára biztosítottak, különösen az egyoldalúan megállapítható beláthatatlan mérvű jóvátételi kötelezettségeknek, amellyel Magyarország sújtható. Ez az általános zálogjog lehetetlenné teszi azt, hogy Magyarország vagyona és jövedelmei tekintetében szabadon rendelkezzék és megakadályozza azt, hogy az államháztartás szükségleteinek követelményéhez képest külföldi kölcsönhöz folyamodjék. Magyarország pénzügyi rekonstrukciója alkalmával ez a zálogjog ugyan korlátoztatott, amennyiben a rekonstrukció céljaira felvett kölcsön biztosítása érdekében a Jóvátételi Bizottság 1943-ig felfüggesztette a trianoni szerződés 180. cikkében megállapított zálogjogát a magyar állam egyes bevételeire (vám-, dohány jövedék és cukoradó nyers, valamint a sójövedék netto bevételeire) kijelentvén egyúttal, hogy szükség esetén ez a felfüggesztés egyéb bevételekre is kiterjedhet. Egyidejűleg azonban egy ellenőrző bizottságot állított fel, amelynek feladata a trianoni szerződés 180. cikke által a Jóvátételi Bizottságra ruházott jogokat mindennemű sérelem ellen biztosítani. Ez a bizottság jogosítva volt Magyarország pénzügyi gesztiéi felett állandó ellenőrzést gyakorolni, s kötelesek voltunk mindennemű ilyirányú kérdéseire felvilágosításokat adni. Az Egyezmény jelen cikke ezt a pénzügyi megkötöttséget teljesen megszünteti és lehetőséget ad arra is, hogy a Nemzetek Szövetsége hozzájárulásával ez a bizottság is feloszlattassék, úgyhogy Magyarország teljesen visszanyeri teljes pénzügyi szuverenitását. A 7-ik cikkhez. Nem jelenti a magyar állam pénzügyi önrendelkezési jogának csorbítását ezen cikknek az a rendelkezése, amely szerint köteleztettünk árra, hogy a jelen Egyezmény életbelépésének idejétől kezdődőleg úgy az 1943 év végéig, mint az 1944 évtől az 1966 év végéig fizetendő évi annuitások biztosítására az állami bevételekből ezen évi annuitások 150%-ának megfelelő összeget kell szabadon hagyni. Ez a rendelkezés nem állapít meg pozitív zálogjogot, amennyiben nem érinti az állam szabad rendelkezési jogát összes bevételei felett, hanem csupán azzal a következménnyel jár, hogy az állam bevételeiből a 150%-nak megfelelő Összeget nem köthet le hítelmuveleti célokra. Poziüív zálogot, vagyis egy meghatározott jövedelmet csak akkor kell megjelölni, ha a magyar állam az annuitásokra vonat-