Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-939. Törvényjavaslat a trianoni szerződésből fólyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről

939. szám. 147 ellen a trianoni szerződés 63. és 250. szakaszából kifolyólag támasztott és a vegyes döntőbíróságok előtt perelt követelések kérdése is. A magyar kormány hosszas ellenállása után komolyabb pénzügyi és kül­politikai hátrányok nélkül a hágai tárgyalásokon már nem térhetett ki az elől, hogy a pénzügyi kérdéseken kívül egyidejűleg a magyar állampolgároknak a vegyes döntőbíróságok előtt érvényesített igényeire vonatkozó kérdések is tárgyaltassanak. De a magyar kormány e tekintetben kijelentette, hogy ezekbe a kérdésekbe csak annyiban mehet bele, amennyiben azok perenkívüli békés rendezés jellegével bírnak és már bekövetkezett nemzetközi nehézségek elsimítását célozzák, és e határon túl oly rendezésekbe, melyek a békeszerződés kötelező rendelkezései módosításának jellegével bírnának vagy a magánosok ügyeit, ott, ahol azok államok közötti nehézségek forrásává nem váltak, államközi ügyekké emelnék, nem tudna belemenni, és e mellett ragaszkodnia kell ahhoz is, hogy az állami pénzügyi kérdések a magánosok eme ügyeitől függetlenül nyerjenek megoldást. A hágai értekezlet vezetői e szempontokat elfogadták. A pénzügyi kérdések a vegyes döntőbíróságok előtt érvényesített perek kérdésétől függetlenül és teljesen külön egyezményben ^ mai I. Egyezmény, mely az osztrák és Bolgár hasonló egyezmények mintájára készült, nyertek megoldást. A magyar kormánynak sikerült arról is meggyőzni a szövetséges és társult hatalmakat, hogy Magyarország nem képes és nem köteles több jóvátételt fizetni, mint amelyre a Magyarország pénzügyi rekonstrukciója alkalmából kötelezettséget vállalt, továbbá, hogy az egyéb függő kötelezettségek nem országról-országra, hanem átalányszerűen rendezendők. Ezen az alapon szö­vegeztettek meg Magyarország békeszerződésből folyó kötelezettségeinek ren­dezésére vonatkozó fent hivatkozott pénzügyi egyezmény rendelkezései. A PÉNZÜGYI EGYEZMÉNY VAGY I. EGYEZMÉNY. (Hágában még TV. Függelék) Ennek főelvei a következők : 1. Magyarországot a már megállapított 200 millió aranykorona jóvátételen felül további jóvátételek nem terhelik. 2. Magyarország a békeszerződésből; a fegyverszüneti szerződésből és a kiegé­szítő szerződésekből folyólag ellene támasztható összes kötelezettségeknek teljes és végleges törlesztésére 1944-től kezdve 23 éven át esedékes 13 és l j 2 millió aranykorona átalányösszeget fizet. Ez az az összeg, mely a trianoni szerződésből folyó nem jóvátételi, hanem egyéb tartozásaink kiegyenlítése fejében hosszas tárgyalások után megállapíttatott. 3. Magyarország visszanyeri pénzügyi szuverenitását azáltal, hogy a trianoni szerződés 180. cikkében a szövetséges és társult hatalmak javára Magyarország összes vagyonára és jövedelmeire megállapított zálogjog véglegesen megszűnik. 4. Megszűnik a pénzügyi rekonstrukció alkalmával felállított ellenőrző­bizottságnak a működése is. 5. A szövetséges és társult hatalmak lemondanak arról, hogy a magyar állam­polgároknak a békeszerződés életbeléptekor területeiken levő javait, jogait és érdekeit ezentúl is felszámolják, illetve visszatartsák. 6. A szövetséges és társult hatalmak lemondanak azoknak a követeléseknek a behajtásáról, amelyek Magyarországot volt szövetségeseivel szemben terhelik és amelyek a Jóvátételi Bizottságra voltak ruházandók, viszont Magyarország is lemond a volt szövetségesei ellen fennálló követeléseiről. 19*

Next

/
Oldalképek
Tartalom