Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.
Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről
336 929. szám. Az 1928 : X. t.-c. 27. §-a hatályát veszti. Egyszerűsítések az elnapolás és félbeszakítás tekintetében. 103. §. A Bp. 335^ §-ának 2. és 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Főtárgyalást elnapolni vagy félbeszakítani, amennyiben erre nem olyan személy távolléte ad okot, akinek jelenléte kötelező, csak a megjelent vádlott és tanuk, esetleg szakértők kihallgatása után szabad. A félbeszakítás meghatározott időre történik. A főtárgyalás folytatása végett kitűzött időpontra a jelenlevőket a határozat kihirdetésével kell idézni és a félbeszakított főtárgyalást a törvényszéknek ugyanazon egyesbírája vagy ugyanazon tanácsa előtt egy hónapon belül ismétlés nélkül kell folytatni. Egy hónapnál tovább tartott elnapolás vagy félbeszakítás után a főtárgyaiásnak elölről kezdése csak akkor mellőzhető, ha az elhalasztott főtárgyalás óta két hónapnál több idő el nem telt, ha azon a bíróság tagjai mind jelen voltak és ha a tárgyalás ismétlését egyikük sem kívánta. A tanácsülést elintézés kiterjesztése a kir. ítélőtáblánál. 104. §. A kir. ítélőtábla a fellebbezést, ha ülésen kívül (Bp. 398. §) nem intézhető el, a Bp. 400. §-ában felsorolt eseteken kívül is rendszerint tanácsülésben intézi el ; főtárgyalást kell azonban tartani, ha a tanács úgy látja, hogy a kir. törvényszék ítéletének alapjául szolgáló ténybeli megállapítást a vádlott terhére vagy javára meg kell változtatni, vagy hogy a fellebbviteli főtárgyalás elrendelése egyéb fontos okból szükséges. Főtárgyalást kell továbbá akkor is tartani, ha csatlakozást jelentettek be, vagy ha a felek bármelyike a fellebbezés bejelentésekor szóval, vagy a fellebbezést vagy az indokolást tartalmazó iratában vagy egyébként az ügynek elintézésére bejelentéséig a kir. ítélőtáblánál írásban főtárgyalás tartását kéri. A tanácsülési elintézés kiterjesztése a kir. Kúrián. 105. §. A kir. Kúria a semmisségi panasz tárgyában a Bp. 434. §-ában felsorolt eseteken kívül is tanácsülésben határozhat, ha a tanácselnök az előadónak ily irányú előterjesztéséhez hozzájárul. Ily ügyekben is tárgyalást kell tartani, ha a tanács a tárgyalás elrendelését fontos okból szükségesnek találja, úgyszintén ha csatlakozást jelentettek be vagy ha a felek bármelyike a semmisségi panasz bejelentésekor szóval vagy a semmisségi panaszt vagy indokolását tartalmazó iratában vagy egyébként az ügynek elintézésre bejelentéséig a kir. Kúriánál írásban tárgyalás tartását kéri. A sajtótermék elkobzására irányuló tárgyi eljárás egyszerűsítése. 106. §. A Bp. 478. §-ának 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : A Bp. 477. §-ának alkalmazása esetében a bíróság a jogerős ítéletet csak a belügyminiszterrel közli. Az ítélet közhírrétételéről s az elkobzandó és megsemmisítendő sajtótermékeknek az ország egész területén elkobzásáról és megsemmisítéséről a belügyminiszter gondoskodik. Az evég"ből szükséges rendelkezéseket a belügyminiszter az igaz ságügy miniszterrel egyetértve teszi meg. Bűnügyi költségek előlegezése. 107. §. A Bp. 479. §-ának 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Ha az eljárás kizárólag köz vádra vagy szegénységi jogon folyik, a bűnügyi költségeket, kivéve azokat, melyeket a terhelt képviselete, illetőleg védelme okozott, megtérítés fenntar-