Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

336 929. szám. Az 1928 : X. t.-c. 27. §-a hatályát veszti. Egyszerűsítések az elnapolás és félbe­szakítás tekintetében. 103. §. A Bp. 335^ §-ának 2. és 3. bekezdése helyébe a következő ren­delkezések lépnek : Főtárgyalást elnapolni vagy félbe­szakítani, amennyiben erre nem olyan személy távolléte ad okot, akinek je­lenléte kötelező, csak a megjelent vád­lott és tanuk, esetleg szakértők ki­hallgatása után szabad. A félbeszakítás meghatározott időre történik. A főtárgyalás folytatása vé­gett kitűzött időpontra a jelenlevőket a határozat kihirdetésével kell idézni és a félbeszakított főtárgyalást a tör­vényszéknek ugyanazon egyesbírája vagy ugyanazon tanácsa előtt egy hónapon belül ismétlés nélkül kell folytatni. Egy hónapnál tovább tar­tott elnapolás vagy félbeszakítás után a főtárgyaiásnak elölről kezdése csak akkor mellőzhető, ha az elhalasztott főtárgyalás óta két hónapnál több idő el nem telt, ha azon a bíróság tagjai mind jelen voltak és ha a tárgyalás ismétlését egyikük sem kívánta. A tanácsülést elintézés kiterjesztése a kir. ítélőtáblánál. 104. §. A kir. ítélőtábla a felleb­bezést, ha ülésen kívül (Bp. 398. §) nem intézhető el, a Bp. 400. §-ában felsorolt eseteken kívül is rendszerint tanácsülésben intézi el ; főtárgyalást kell azonban tartani, ha a tanács úgy látja, hogy a kir. törvényszék ítéleté­nek alapjául szolgáló ténybeli megálla­pítást a vádlott terhére vagy javára meg kell változtatni, vagy hogy a fel­lebbviteli főtárgyalás elrendelése egyéb fontos okból szükséges. Főtárgyalást kell továbbá akkor is tartani, ha csat­lakozást jelentettek be, vagy ha a felek bármelyike a fellebbezés bejelentése­kor szóval, vagy a fellebbezést vagy az indokolást tartalmazó iratában vagy egyébként az ügynek elintézésére be­jelentéséig a kir. ítélőtáblánál írásban főtárgyalás tartását kéri. A tanácsülési elintézés kiterjesztése a kir. Kúrián. 105. §. A kir. Kúria a semmisségi panasz tárgyában a Bp. 434. §-ában felsorolt eseteken kívül is tanácsülés­ben határozhat, ha a tanácselnök az előadónak ily irányú előterjesztéséhez hozzájárul. Ily ügyekben is tárgyalást kell tartani, ha a tanács a tárgyalás el­rendelését fontos okból szükségesnek találja, úgyszintén ha csatlakozást je­lentettek be vagy ha a felek bármelyike a semmisségi panasz bejelentésekor szóval vagy a semmisségi panaszt vagy indokolását tartalmazó iratában vagy egyébként az ügynek elintézésre be­jelentéséig a kir. Kúriánál írásban tár­gyalás tartását kéri. A sajtótermék elkobzására irányuló tárgyi eljárás egyszerűsítése. 106. §. A Bp. 478. §-ának 1. be­kezdése helyébe a következő rendelke­zés lép : A Bp. 477. §-ának alkalmazása ese­tében a bíróság a jogerős ítéletet csak a belügyminiszterrel közli. Az ítélet közhírrétételéről s az elkobzandó és megsemmisítendő sajtótermékeknek az ország egész területén elkobzásáról és megsemmisítéséről a belügyminiszter gondoskodik. Az evég"ből szükséges rendelkezéseket a belügyminiszter az igaz ságügy miniszterrel egyetértve teszi meg. Bűnügyi költségek előlegezése. 107. §. A Bp. 479. §-ának 2. be­kezdése helyébe a következő rendel­kezés lép: Ha az eljárás kizárólag köz vádra vagy szegénységi jogon folyik, a bűn­ügyi költségeket, kivéve azokat, me­lyeket a terhelt képviselete, illetőleg védelme okozott, megtérítés fenntar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom