Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

929. Ha a társulat megalakult, a közös legelő tulajdonát a társulat megalakulásával a társulat javára kell bekebelezni. Ha a közös legelőben részes felek egyéni telekkönyvi betéteiben (telek jegyzőkönyveiben) utalás van arra a kapcsolatra, amelyben az osztatlan illetőség a telekkel, mint fődologgal volt, a tulajdonjognak a társulat javára bekebelezésével egyidejűleg az utalást az egyéni betétekben (telekjegyzőkönyvekben) törölni kell. Ha a tulajdonostársak s illetőségeik abban a telekkönyvi betétben (telekjegyzőkönyvben) vannak telekkönyvezve, amelyben a közös legelő van felvéve, a telekkönyvi hatóság a társulat tulajdonjogának bekebelezése után a meghaladott és törölt bejegyzések kihagyásával új telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) készítése iránt hivatalból is intézkedhetik. Ha a tulajdonostársak illetőségei a tulajdonostársak egyéni betéteiben vannak telekkönyvezve, ezeket az egyéni betétekből át jegyzés nélkül le kell jegyezni s a tulajdonjogot a társulat javára a közös legelő telekkönyvi betétében (telekjegyzőkönyvében) kell bekebelezni. Ha az egyes tulajdoni hányadrészeket terhelő bejegyzéseket törölni nem lehet, ezeket a tulajdonjognak a társulat javára bekebelezésével egyidejűleg e társulat tulajdonába átment legelő telekkönyvi betétébe (telekjegyzőkönyvébe) kell átvinni, mégpedig ha ezek a terhelő bejegyzések az összes egyéni illetőségekre nézve azonosak és azonos rangsorban vannak, azokat az egész legelőre a ' legeltető társulat terheként, — különböző terhelés esetében pedig a bejegyzések alapjául szolgált kérelmek beérkezése időrendjének (iktatószámának) megfelelő sorrendben annak feltüntetésével, hogy az átvitt tehertétel melyik volt tulajdonostársnak milyen nagyságú illetőségét terheli. A tulajdonjognak a társulat nevére való bekebelezése után az egyes társulati tagok javára vagy terhére tpszám. 331 vábbi jogot a telekkönyvbe nem lehet bejegyezni. Az 1913 : X. t.-c. 17. §-a és 20. §-ának első mondata hatályát veszti. Az 1913 : X. törvénycikk egyes rendelkezéseiben a társulati tag tulajdoni illetősége alatt ezután a társulati tag közös legelőbeli használati illetőségét kell érteni. A szükséges telekkönyvi rendezés, valamint a közös legelőbeli illetőségekre vezethető végrehajtás részletes szabályait tekintettel az 1913 : X. t.-c. 34. §-ára a m. kir. igazságügy miniszter rendelettel állapítja meg. 89. §. Az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg az 1914. január hó elseje előtt a telekkönyvbe bejegyzett tehertételek törlésének szabályait. Az igazságügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg azt is, hogy az árverési hirdetményt és az árverési feltételeket az 1925 : VIII. t.-c. 27. §-a alapján mely esetben kell a földmívelésügyi miniszternek is kézbesíteni. Harmadik fejezet. A büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítése. A kir. törvényszék mint egyesbíróság hatáskörének kiterjesztése. 90. §. Az 1921 : XXIX. t.-c. 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Bűnvádi ügyekben a kir. törvényszék elsőfokon mint egyesbíróság jár el és határoz, ha a vád tárgya : 1. a testi sértésnek az 1878 : V. t.-c. (Btk.) 302. §-ának 1. bekezdése alá eső bűntette vagy 2. bekezdése alá eső bűntette vagy vétsége avagy 303—305. §-ai alá eső bűntette ; 2. a magánlaksértésnek a Btk. 330. vagy 331. §-a alá eső bűntette ; 3. a lopásnak az 1908 : XXXVI. t.-c. 49. §-ának 1. bekezdése alá eső bűntette és az ily lopással kapcsolatos orgazdaság bűntette ; 42*