Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.
Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről
318 929. szám. sen munkabéréből semmit le nem vonhat, a helyettesítés költségét terhére nem róhatja, ha pedig a végzett munka arányában fizeti a munkást, a lehetőség szerint alkalmat kell adnia arra, hogy a munkás elmulasztott keresetét pótolhassa. A munkaadót, aki az előbbi bekezdésben foglalt tilalmat szándékosan megszegi, kihágás miatt pénzbüntetéssel kell büntetni ; a pénzbüntetésre az 1928 : X. t.-c. rendelkezései irányadók. A kihágás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. 19. §. A Pp, 350. §-át a következő rendelkezés egészíti ki ; Ha valamelyik fél szegénységi jogon pereskedik, a bíróság csak egy szakértő meghallgatását rendeli el, még pedig ha ilyen van, az illető szakkérdésre állandóan alkalmazott helyben lakó szakértőt. A perbíróság az előbbi bekezdés esetében is a szükséghez képest több szakértőt hallgathat meg, ha a szegénységi jogon perlekedő fél ellenfele az ezzel járó költségtöbbletet pernyerése esetére is magára vállalja és a költséget a bíróság által meghatározott összegben előlegezi. 20. §. A Pp. 364. §-át a következő rendelkezések egészítik ki : Ha valamelyik fél szegénységi jogon pereskedik és a bíróság helyben lakó állandóan alkalmazott szakértőt hallgatott meg, ennek a szakértőnek az államkincstárral szemben csak készkiadása előlegezésére van joga, munkadíjat az államkincstár nem előlegez. Az olyan állandó szakértőt, aki a díjazásért teljesített szakértői munkához képest aránytalanul nagymértékben végzett díjazás nélküli munkát, a törvényszéki elnök" előterjesztésére az igazságügyminiszter évi jutalomban részesítheti. Ha olyan perben, amelyben valamelyik fél szegényjogon pereskedik, olyan szakkérdésre kell szakértőt meghallgatni, amelyre a bíróság székhelyén lakó állandóan alkalmazott szakértő nincs, a szakértő díját a bíróság állapítja ugyan meg, de száz pengőnél nagyobb összeget az államkincstár nem előlegez. 21. §. A Pp, 384. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : Ha a bíróság előleges bizonyítás felvételét rendeli el, annak foganatosítását kir. közjegyzőre bízhatja. Ebben az esetben a bizonyításfelvétel határnapjáról a feleket és az ügygondnokot a kir. közjegyző értesíti. Ha a fél szegénységi jogban részesül, egyelőre a kir. közjegyző díjának fizetése alól is fel van mentve. 22. §. A Pp. 401. §-ának 2. és 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az ítélet indokolásának magában kell foglalnia a bíróság által valónak elfogadott tényállást és ismertetnie kell a felek által a szóbeli tárgyaláson felajánlott és a bíróság által mellőzött bizonyítékokat, valamint azokat a kérelmeket, amelyeknek a bíróság eleget nem tett (Pp. 270. §.). A kereseti kérelmet és ellenkérelmet, úgyszintén az ügy eldöntésére és az eljárás menetére befolyással bíró egyéb kérelmeket és nyilatkozatokat, a tényállításokat és az ezekre vonatkozó nyilatkozatokat, valamint a netaláni bizonyításfelvétel menetét nem kell ismertetni, ha azok az iratokból kitűnnek ; ha azok ismertetése mégis szükségesnek mutatkoznék, e részben a tényállás előadását az előkészítő iratok és a bírósági iratok tartalmára való hivatkozással is lehet kiegészíteni vagy pótolni. 23. §. A Pp. 423. fának 3. bekezdését a következő rendelkezés egészíti ki : A bírói egyességet tudomásul vevő végzés ellen beadott felfolyamodás nem akadályozza a bírói egyesség végrehajtását. Fellebbezés. 24. §. A Pp. 476. §-ának 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek :
