Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.
Irományszámok - 1927-927. Törvényjavaslat az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatának módosításáról
294 927. szám. egyik fenntartás éppen a Bíróság véleményező hatáskörben való eljárására, vonatkozik, az amerikai csatlakozás eshetőségének szempontjából is óhajtandóbb a kérdéses eljárás módozatait a Szabályzatban körülírni. A Szabályzatnak ezen 65—68. cikkei közül a 65—67. cikkek lényegileg az ügyviteli szabályok már idézve volt 72—74. cikkeiben foglalt rendelkezéseket foglalják magukban. Teljes újítást tartalmaz azonban az 1929. évi szeptember hó 14-iki Jegyzőkönyvvel elfogadásra ajánlott módosításoknak a Szabályzat új 68. cikkeként szereplő szövege, amely szerint a véleményező hatáskör gyakorlása közben a Bíróságnak szem előtt kell tartania a Szabályzatnak a rendes peres eljárásban alkalmazandó rendelkezéseit addig a mértékig, ameddig azokat alkalmazhatóknak tartja. Az 1929. évi Közgyűlés elé terjesztett előadói jelentésből is kitűnőleg e rendelkezés felvételének főindoka, hogy a Bíróságnak vélemények adása alkalmával is ismernie kell úgy az egyik, mint a másik félnek érveléseit, ami csupán a véleményező hatáskörnek a peres eljárás szabályai szerint való gyakorlása mellett lehetséges. A fentieken kívül az 1920. évi szeptember hó 14-iki közgyűlési határozattal elfogadott Jegyzőkönyv rendelkezéseiből még a következők emelhetők ki : a Jegyzőkönyv mindazon államok aláírására bocsáttatik^ amelyek részesei a jelenleg érvényben levő szabályzatot tartalmazó ú. n. Aláírási Jegyzőkönyvnek, és ugyanígy az Amerikai Egyesült Államoknak is aláírása alá fog az terjesztetni. Életbelépése időpontjául az 1930. évi szeptember hó első napja van megállapítva, feltéve, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa addig bizonyságot fog szerezni arról, hogy azon tagállamok és az Egyességokmány függelékében megnevezett azon államok, amelyek az 1920. évi december 16-iki Aláírási Jegyzőkönyvet megerősítették, de amelyeknek megerősítése az itt szóbanlevő Jegyzőkönyvre vonatkozólag 1930. évi szeptember hó l-ig még nem érkezett meg, nem tesznek észrevételt a Bíróság Szabályzatára vonatkozó módosításoknak életbelépése ellen. Figyelmet érdemel még, hogy az 1929. évi szeptember 14-iki Jegyzőkönyvnek a most említett módon való életbelépésétől számítva, a fentebb tartalmilag ismertetett módosítások az 1920-ban elfogadott Szabályzatnak részét fogják alkotni és a módosítás tárgyát képezett eredeti cikkek hatályukat vesztik, a jövőre nézve pedig a Bíróság Szabályzatának minden elfogadása a módosított Szabályzatnak elfogadását fogja jelenteni. A jelen törvényjavaslatban foglalt Jegyzőkönyvet aláírásra való megnyitása napján, vagyis 1928. évi szeptember hó 14-én a Szabályzatban részes államok közül 48 állam, köztük Magyarország is aláírta, azóta pedig a Nemzetek Szövetségének Főtitkára hivatalosan közölte a magyar kormánnyal, hogy 1929. évi december hó 9-én a szóbanlevő okmányt Genfben az Amerikai Egyesült Államok *. kormánya nevében annak képviselője is aláírta. Figyelemmel erre a körülményre, valamint számbavéve azt is, hogy az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatán az itt szóbanlevő Jegyzőkönyvvel eszközlendő módosítások olyanok, amelyeket a Bíróság eddigi működése során szerzett tapasztalatok tesznek indokolttá és végül, tekintettel arra is, hogy az Állandó Nemzetközi Bíróság jelenleg érvényben levő szabályzatát Magyarország az 1926. évi I. törvénycikkel elfogadta, indokoltnak mutatkozik, hogy az ezen Szabályzatnak módosításáról szóló 1929. évi szeptember hó 14-iki Jegyzőkönyvet Magyarország szintén elfogadja és vonatkozó megerősítő okiratát a Nemzetek Szövetsége Titkárságánál elhelyezze. Az ebből a célból előterjesztett törvényjavaslat három §-ból áll. , Az 1. § kimondja, hogy az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatának módosítására vonatkozó és Genfben 1929. évi szeptember hó 14-én kelt Jegyzőkönyv a hozzátartozó függelékkel együtt, az ország törvényei közé iktattatik.
