Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.
Irományszámok - 1927-926. Törvényjavaslat az Amerikai Egyesült Államoknak az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatára vonatkozó Aláírási Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról
926. szám. 263 Az 1929. évi szeptember hó 14. napjáról kelt genfi Jegyzőkönyv kidolgozásában a már említve volt jogászbizottságot éppen úgy, mint a Szabályzatot az amerikai csatlakozás útjából elháríttassék az az akadály, amely abból keletkezett, hogy a washingtoni szenátus 1926. évi január 27-i határozatában körülírott fenntartások közül a Szabályzatban részes államoknak előző, ugyancsak 1926. évi értekezlete a hágai Bíróság véleményének adására vonatkozó ötödik fenntartását nem tartotta elfogadhatónak. A főcél volt olyan formulát találni, amely szerint az Egyesült Államok kormánya által a Bíróság véleményeinek kérésére vonatkozólag bejelentett fenntartás oly módon legyen gyakorolható, hogy ez a Tanács vagy a Közgyűlés cselekvési szabadságát a hágai Bíróság véleményeinek kikérésében ne korlátolja, viszont azonban, hogy a szabályozás módja olyar> legyen egyúttal, amely megnyugtathassa az Egyesült Államokat a tekintetben, hogy a Tanács vagy a Közgyűlés felmerülő .esetekben nem fog az Állandó Nemzetközi Bíróságtól véleményt kérni az amerikai érdekeknek tekintetbevétele nélkül, amely aggodalom volt a főoka annak, hogy az Egyesült Államoknak az Állandó Nemzetközi Bírósághoz való csatlakozása mindeddig nem vált valósággá. A szóbanlevő Jegyzőkönyvnek 5. pontja szerint annak biztosítása céljából, hogy az Állandó Nemzetközi Bíróság ne adhasson véleményt az Egyesült Államok beleegyezése nélkül olyan kérdésben vagy vitában, amelyben azok érdekelve vannak, vagy érdekeltségüket kijelentik, a Nemzetek Szövetségének Főtitkára minden vélemény adására irányuló és a Tanács vagy a Közgyűlés elé terjesztett javaslatot közölni fog az Egyesült Államokkal és ezt követően az a kérdés, hogy az Egyesült Államok érdekeltsége fennforog-e, vagy sem, a Tanács vagy a Közgyűlés és illetve az Egyesült Államok között a lehető sürgősséggel fog tisztáztatni. Amenynyiben pedig a vélemény adására irányuló kérelem már a Bírósághoz érkezett volna, utóbbi arról a kérelem tárgyában való nyilatkozás végett értesíti az Egyesült Államokat is, és ha az utóbbiak kijelentik, hogy a kérdés, amely véleményezés alatt áll, érdekeiket érinti, szükség esetében a Bíróság előtti eljárás is felfüggeszthető a Tanács vagy a Közgyűlés és az Egyesült Államok közötti véleménycsere lefolytatásáig. Végül ugyancsak az idézett cikk szerint az Egyesült Államok ellentmondásának a vélemény kérését illetően olyan érték tulajdonítandó, mint aminőt tulajdonítani kell valamely tagállam által a Tanácsban vagy a Közgyűlésben leadott ilyen szavazatnak és ha az előzőkben leírt eljárás eredménytelen maradna, az Egyesült Államok visszavonhatják az 1920, évi december hó 16-iki Aláírási Jegyzőkönyvhöz való hozzájárulásukat a nélkül, hogy ez eljárásuk barátságtalan cselekedetnek és a békés egyetértés megzavarásának volna minősíthető. A Jegyzőkönyv most ismertetett rendelkezéseiből megállapítható, hogy azzal továbbra is fenntartatik az Állandó Nemzetközi Bíróság véleményeinek jól bevált rendszere és hogy az Egyesült Államoknak az Állandó Nemzetközi Bírósághoz való csatlakozását célzó s a szóbanlevő Jegyzőkönyvben körülírt megoldási módozat önmagában véve ennek a rendszernek a hatályosságát nem fogja a jövőben erősebben veszélyeztetni, erre nézve mintegy biztosítékul tekinthető, hogy a fentebb már idézve volt 1929. évi februári Kellogg jegyzék értelmében és a jogászszakértők bizottságának munkálataiban résztvett amerikai Elihu Rootnak félhivatalos értékű kijelentései szerint is az Amerikai Egyesült Államoknak nincsen szándékában alaposabb ok nélkül korlátolni vagy befolyásolni akarni a Tanácsnak és-a Közgyűlésnek mozgási szabadságát a hágai Bíróságtól való vélemények kérését illetően, és abban a kérdésben, hogy a Tanács vagy a Közgyűlés milyen eljárás mellett kér az Állandó Nemzetközi Bíróságtól adandó esetekben véleményt,
