Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-832. A képviselőház véderő és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a katonai büntetőtörvénykönyvről" szóló 821. számú törvényjavaslat tárgyáan

78 832. szám. szempontjából a jelen §. első bekezdése alapján kiszabott büntetést is figyelembe kell venni. 115. §. Az a katonai egyén, aki háború idején oly idegen ingó dolgot, amely nem szolgálhat hadizsákmányul, a hadviselő felek bármelyikének harctéren maradt halottjától, sebesültjétől vagy betegétől akár erőszakkal vagy fenyegetéssel, akár a nélkül oly célból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, egy évtől öt évig terjedhető börtönnel, súlyos esetben öt évtől tíz évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház a büntetés akkor, ha a tettes : 1. ily bűntett miatt, avagy rablás vagy zsarolás miatt már meg volt büntetve és utolsó büntetésének kiállása óta tíz év még el nem telt ; 2. a cselekménnyel szándékos emberölés kísérletét vagy súlyos testi sértést is követett el. Ha pedig a cselekménnyel szándékos emberölést is követett el, a büntetés életfogytig tartó fegyház. A szabadságvesztésbüntetésen felül a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is ki kell mondani. 116. §. Az a katonai egyén, aki az általa ejtett hadizsákmányt jogtalanul eltulajdonítja, hat hónapig, súlyos esetben hat hónaptól három évig terjedhető fogházzal büntetendő. 117. §. Hat hónaptól egy évig, súlyos esetben egy évtől öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az a katonai egyén, aki : 1. az ellenség ellen a honvédségben kifejezetten tiltott harceszközt vagy harcmódot alkalmaz, vagy alkalmaztat ; 2. a vöröskereszt jelvényével vagy oltalmával ellenségeskedés előkészítése vagy kivitele végett visszaél ; 3. a vöröskereszt oltalma alatt álló egyénnel szemben ellenségeskedést követ el, vagy a vöröskereszt oltalma alatt álló anyagot ellenségeskedés alkalmával pusztít vagy rongál ; 4. az ellenségeskedést még akkor is folytatja, amikor a béke vagy a fegyverszünet megkötéséről már hivatalosan értesült, vagy a fegyverszünetnek vele hivatalosan közölt feltételeit egyébként megsérti. 118. §. Egy évtől öt évig, súlyos esetben öt évtől tíz évig terjedhető börtönnel büntetendő az a katonai egyén, aki a fegyverét letevő vagy védképtelen és magát kegyelemre megadó ellenfelet megöli vagy megsebesíti. Ugyanígy büntetendő az a katonai egyén, aki a holt ellenséget megcsonkítja. 119. §. Három hónaptól hat hónapig, súlyos esetben,hat hónaptól két évig terjedhető fogházzal büntetendő az a katonai egyén, aki az ellenség békekovetet vagy ennek kísérőjét bántalmazza, szidalmazza vagy jogos ok nélkül visszatartja. 120. §. Azt a katonai egyént, aki szolgálaton kívül annyira megittasodik, hogy öntudatlan állapotba jut s ebben az állapotban oly cselekményt követ el, amely különben bűntett gyanánt volna büntetendő, egy hónaptól hat hónapig, súlyos esetben hat hónaptól egy évig, háború idején pedig két évig terjedhető fogházzal kell büntetni. Ha pedig a megittasodás szolgálatban történt, a büntetés hat hónaptól két évig terjedhető fogház, háború idején három évig terjedhető börtön. A cselekményt az előbbi bekezdésben tett megkülönböztetés szerint akkor is büntetni kell, ha a megittasodás gondatlanságból történt. Ha a cselekményt őrszolgálatban követték el, az V. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. 121. §. Az a katonai egyén, aki Szolgálatban vagy szolgálatra történt kirendelése után szolgálatának teljesítésére megittasodással képtelenné teszi magát, egy hónaptól hat hónapig, siilyos esetben hat hónaptól két évig tarjedhető fogházzal büntetendő. A cselekményt akkor is büntetni kell, ha gondatlanságból követték el.