Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-823. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról" szóló 810. számú törvényjavaslat tárgyában

823. 10. §. 2. bekezdésének rendelkezései erre az esetre is állanak. F. Fejezet. A társaság feloszlása. 82. §. A korlátolt felelősségű társaság feloszlik : 1. a társasági szerződésben meghatározott idő elteltével ; 2. ha a taggyűlés a társaság feloszlását, más társasággal egyesülését vagy az egész társasági vagyonnak elidegenítését határozza el ; ily határozatot, ha a társasági szerződés mást nem rendel, csak a beadott szavazatok szerint számítandó háromnegyed többséggel lehet hozni ; a határozat érvényességéhez szükséges, hogy a taggyűlés lefolyását s a határozatot közokiratba vagy bejegyzett ügyvéd részéről ellenjegyzett magánokiratba foglalják ; 3. ha a bíróság a társaságot feloszlatja (16«, 83. §§.) ; 4. ha a társaság ellen csődöt nyitnak vagy kényszerfelszámolási eljárást rendeltek el. A társasági szerződés még más feloszlási okot is megállapíthat. Amennyiben a csőd kényszeregyezséggel vagy a közadós kérésére (1881: XVII. t.-c. 166. §-a) szűnik meg, a taggyűlés elhatározhatja a társaság továbbfolytatását. Ugyanez áll abban az esetben, ha a taggyűlés a felszámolást egyesülés vagy a társasági vagyonnak egészben elidegenítése céljából határozta el és e célok megvalósítása meghiúsul. Ilyen esetekben az ügyvezetők a társaság továbbfolytatását kötelesek a cégbíróságnak bejegyzés végett bejelenteni. 83. §. A törzstőkének legalább egytized részét képviselő tagok keresettel kérhetik a társaság feloszlatását, ha a társaság céljának elérése lehetetlenné válik, vagy ha a társaság viszonyaiban rejlő más fontos ok van a feloszlatásra. A cégbiztos is keresettel kérheti a feloszlatást, ha a társaság azzal, hogy törvényellenes határozatokat hoz vagy H szám. 21 elnézi az ügyvezetők törvényellenes cselekményeit, a közérdeket veszélyezteti. Ha oly tag, aki a társaságra nézve lényeges jelentőséggel bíró külön szolgáltatásra kötelezte magát, ebbeli kötelezettségének teljesítését megtagadja vagy kötelezettségét a társaságnak tetemes kárával egyébként vétkesen megsérti vagy ha az ilyen szolgáltatás lehetetlenné válik : a többi tagok bármelyike a törzsbetét nagyságára tekintet nélkül a társaság feloszlatását kérheti. Nincs helye ennek, ha a többi tag a keresettel fellépni kívánó tag üzletrészét teljes értékben átvállalni hajlandó. A bíróság mellőzheti a feloszlatás kimondását, ha a többi tag kérelme alapján a vétkes tag üzletrészének a 36. §. szerinti bevonását rendeli el. A keresetet a társaság ellen kell indítani. A perre kizárólag az a törvényszék illetékes, amelynek területén a társaságnak székhelye van. 84. §. A társaság ellen csődöt kell nyitni, ha megszünteti fizetéseit vagy ha tartozásai meghaladják cselekvő vagyonát, feltéve, hogy az ügyvezetők kérelmére a bíróság nem tette folyamatba a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárást. Mihelyt ez esetek közül valamelyik bekövetkezett, az ügyvezetők kötelesek a csőd megnyitását kérni. Ha nem valamennyi ügyvezető* kéri, a csődöt csak akkor lehet elrendelni, ha a fizetések megszüntetése vagy a vagyon elégtelensége valószínűvé van téve. Valószínűsítés esetében a bíróság a többi ügyvezetőt előbb lehetőleg meghallgatja. Csődnyitásnak a társaság feloszlása után is helye van mindaddig, amíg a társaság vagyonának felosztását be nem fejezték. Ha a bíróság a csődöt vagyonhiány miatt nem nyitja meg, köteles erről a cégbíróságot értesíteni, amely a társaság cégét hivatalból törli.