Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-880. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése "Budapest székesfőváros közigazgatásáról" szóló 865. számú törvényjavaslat tárgyában

880. szám. 269 és „előnyök" szó elébe „üzleti" szavakat vette fel, mert kifejezésre kívánta juttatni a bizottság, hogy nemcsak a közbenjárást, hanem általában az eljárást is megtilt andónak tartotta. A 27. §-h o z. A (s) bekezdés kilencedik sorában „összeférhetetlenség" szó után a következőket vette fel a bizottság : ,,Ha az összeférhetetlenségi bizottság a tényállást nem látja kellően felderítettnek, az iratokat kiegészítés végett visszaadhatja az igazoló választmánynak. A kiegészített tényállás alapján való határozathozatal céljából az e szakasz (7) bekezdésében körülírt módon új összeférhetetlenségi bizottságot kell kisorsolni, amely érdemlegesen dönt." Ez a kiegészítés azért történt, mert a bizottság a tényállás kiderítését fontosnak és az ügy érdekében valónak tartotta, de az ügy elhúzását is meg akarta akadályozni azzal, hogy kimondotta, kötelezően, hogy második alkalommal már dönteni kell és nem lehet másodszor is kiegészítést rendelni. A (11) bekezdés harmadik és negyedik sorában a következő szavakat : „póttag behívása céljából a polgármestert haladéktalanul értesíti" szavakat törölte a bizottság és a következő szavakat vette fel : „elnöke póttagot hív be és erről a főpolgármestert és a polgármestert értesíti." Ezt a módosítást az indokolja, hogy a bizottság javaslata szerint a póttagot az igazoló választmány elnöke hívja be. A 28. §-h o z. Ennek helyébe a következő szöveget vette fel a bizottság : „A székesfővárosi törvényhatóság egyetemét a törvényhatósági bizottság képviseli. A törvényhatósági bizottság a jogszabályokban reáruházott jogokat és kötelességeket a közgyűlésen gyakorolja." Ezt az új szöveget a bizottság szabatosabbnak tartotta. A 29. és 30. §. változatlan. A 31. §-h o z. A (2) bekezdés harmadik sorában „határozta el" szavak után a következő szavakat vette fel a bizottság : „vagy a polgármester kívánja." A bizottság ugyanis az itt említett jogot a törvényhatóság első tisztviselőjének-^aki végeredményben a közigazgatás rendes viteléért felelős, — szintén meg kívánta adni. A 32. §-hoz. A (2) bekezdés második sorában „javaslata" szó után a követ- . kező szavakat vette fel a bizottság : „és az esetleg meghallgatott szakbizottság véleményének" ; ha ugyanis szakbizottsági vélemény is van, akkor annak is fontos szerepe lehet az ügy elbírálásánál, ami megfelel az eddigi gyakorlatnak is. A 33. §-h o z. E szakasz címéből „kegyúri bizottság" szavakat törölte a bizottság, mert az e szakasz értelmében alakítandó bizottság a kegyúri jogkörnek csak egy részét, a bemutatás jogát gyakorolja, és így az említett cím megtévesztésre szolgálhatott volna okul. A (2) bekezdés negyedik sorában „alpolgármesterek" szó után a következő szavakat vette fel a bizottság : „a tiszti főügyész, vagy helyettese", mert jogi szempontból szükségesnek tartotta azt, hogy a szakbizottságokban a törvényhatóság jogtanácsosa és a törvények őre is jelen lehessen és felszólalhasson. A (3) bekezdés tizedik sorában „kilencnél kevesebb és" szavakat törölte a bizottság, mert úgy találta, hogy nem mindig szükséges kilenctagú külön bizottság létesítése, hanem esetleg kisebb számú bizottság is elégséges lehet. A (4) bekezdés utolsó szavát „berendelheti" szót „berendeli" szóra igazította ki. Az (5) bekezdést törölte és helyébe a következő új szöveget vette fel : „Az állandó szakbizottságok és a külön bizottságok ügyrendjét a jelen szakasz és a 36. §. rendelkezéseinek szem előtt tartása mellett a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg." Ezt a jogot ugyanis a bizottság helyesebbnek tartotta magára a törvényhatóságra bízni. A (e) bekezdés második sorában „jogának" szótól a kilencedik sor végéig a „főpolgármester" szóig törölte a bizottság és helyébe a következőket vette fel;