Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-880. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése "Budapest székesfőváros közigazgatásáról" szóló 865. számú törvényjavaslat tárgyában

880. szám. 263 Gazdasági és kulturális téren innen futott ki és ide futott össze minden szál. Úgyszólván csak itt volt az erősebb gazdasági és kulturális életnek központja és melegágya. A vidék innen várta az irányítást és a fővárost figyelte. Amint említettük, az utóbbi időkben szélesebb körben is megindult a városfejlődés, de még hosszú idő telik el addig, amíg az idevágó törekvések teljes eredményt érnek el és így előre látható, hogy a székesfőváros még messze időkig kiemelkedő középpontja marad az ország gazdasági és szellemi életének. Budapest székesfőváros éppen e helyzeténél fogva állandóan nagy tömegeket vonz magához és éppen ezen erős vonzó hatásánál fogva -nagyobb figyelemmel kell ellátnia az önkormányzati közigazgatását és abban fokozottabban kell kifejezésre jutni magának az állam érdekeinek is. Az általános nemzeti felfogással és ezen alapuló állami igazgatással feltétlenül összhangban kell állnia Budapest.székesfőváros önkormányzati közigazgatásának, mert ennek a nemzet jövője szempontjából sorsdöntő jelentősége van. Különös figyelemmel kellett lenni a javaslat tárgyalásánál arra is, hogy a főváros vagyona a nemzeti vagyonnak számottevő részét alkotja. Tudvalevő dolog, hogy a főváros vagyoni szempontból körülbelül negyedik helyen áll a világvárosok között. Nagy vagyona fekszik a fővárosnak "~azf üzemekben is. Ez tette szükségessé azt, hogy a törvényhatóság életébe és az önkormányzat ténykedéseibe csak azok szólhassanak bele, akik huzamosabb ideig laknak a főváros területén, mert köztudomású az, hogy a főváros vonzóerejénél fogva lakossága erősen hullámzik és időközönkint kicserélődik. Azok, akik vidéken nem találják meg boldogulásukat, a fővárosban kísérleteznek és mivel itt sokszor még kevésbbé sikerül boldogulásuk létfeltételeit megteremteni, eltávoznak innen. Mncs jogosultsága annak, hogy az ideig-óráig itt tartózkodók itt olyan jogot kapjanak, amelyet a dolog természeténél fogva nem tudnának a szükséges kötelességérzettel kezelni. A javaslat II. részének rendelkezései ennek figyelembevételével készültek. A közigazgatási bizottság tekintettel volt arra, hogy 1872. óta, amikor a Budapestre nézve az első külön törvényhozási intézkedés történt a főváros rohamos fejlődésen ment át és azok a közigazgatási rendszabályok, amelyek akkor a kis Budapestnek jók voltak, ma már elavultak. Későbbi törvények pedig a fővárosra nem tartalmaztak általános rendezést, hanem csak részleges szabályozással találkoztunk az 1893 : XXXIII. t.-c.-ben, amely pusztán csak a kerületi elöljáróságok és kerületi választmányok hatáskörére vonatkozott. Az 1920., 1924. és 1925. évi törvények pedig csak a törvényhatósági bizottság szervezetére és összeállítására tartalmaztak rendelkezést. így megállapította a bizottság, hogy ez a törvényjavaslat szükséges és időszerű. A közigazgatási bizottság a hagyományokon alapuló fejlődést tűzte ki irányelvül. Ebből kiindulva meg akarja tartani mindazt, ami a múltban is jól bevált és csupán ott szakított a múlttal, ahol a régi rendelkezések elavultak és az élet rohamos fejlődésével összhangba hozhatók nem voltak. Főcél volt az egyszerűbb, gyorsabb, pontosabb közigazgatás megvalósítása. Ezért helyeselte a bizottság az egyéni felelősség érvényesítésére irányuló törekvést, a kollegiális rendszeren alapuló elintézési mód megszüntetését, a kisebb jelentőségű ügyeknek a közgyűlés hatásköréből való kivételét és az újonnan létesített törvényhatósági tanácsra való ruházását, amint azt a javaslat II. része szabályozza. Szükségesnek tartotta a bizottság az egyes közigazgatási szervek és tisztviselők hatáskörének pontos körülírását, mert a múltban felmerült félreértéseknek véget akart vetni és a jövőben esetleg felmerülhető hatásköri összeütközéseknek elejét akarta venni. Figyelembe kellett itt venni azokat a nagy érdekeket, amelyek az állami és