Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

236 865. szám. Ezt a megkülönböztetést az a körülmény indokolja, hogy azokban a kérdések­ben, amelyekben a törvény a szabályrendelet alkotását elrendelte, maga a törvény­hozás állapította meg, hogy szabályrendeletre szükség van, tehát ilyen ügyekben a jogszabálynak létre kell jönnie akkor is, ha a törvényhatóság szabály rendelet­alkotási jogával nem kívánna is élni, vagy ha ezt a jogát olyan módon gyakorolná, amely a célnak vagy a közérdeknek nem felelne meg. Ezek a rendelkezések különben lényegileg egyezők a törvényhatósági szabály­rendeletek felülvizsgálása kérdésében az 1886 : XXI. t.-c. 12. §-ában foglalt ren­delkezésekkel. A ma hatályban álló jogszabályaink nem ismerik a törvényhatósági szabályren­deletek hallgatólagos jóváhagyását, ami lehetőséget ad arra, hogy a miniszter — pusztán a határozat elodázásával — útját vágja a törvényhatóság akarata érvé­nyesülésének. Az 1886 : XXII. t.-c. 28. §-a ebben a tekintetben hatályos védelmet nyújt a községeknek, amely védelmet a szakasz (*) bekezdése most Budapest székesfőváros törvényhatóságára is kiterjeszteni kíván. Viszont a mai törvény nem gondoskodik arról, hogy ha a törvényhatósági szabályrendelet törvénnyel vagy miniszteri rendelettel ellentétbe kerül, a szabály­rendelet módosítására vagy hatályon kívül helyezésére a törvényhatóság szorít­ható legyen, mint ahogy erre a községi szabályrendeletekkel szemben az 1886. XXII. t.-c. 29. §-a módot és lehetőséget nyújt. Ezt a hiányt kívánja pótolni a §. (5) bekezdése, amely arról is gondoskodik, hogy a miniszter sérelmesnek vélt hatá­rozata ellen a törvényhatóság közigazgatási bírósági panasz útján kereshessen orvoslást. A 95. és 96. §-okhoz. A törvényjavaslatnak a költségvetés és a zárszámadás felülvizsgálására vonatkozó rendelkezései lényegileg egyezők az 1£)27 : V. t.-c. 42. és 46. §-aival. Eltérés csak abban van, hogy a javaslat szerint a költségvetéshez a törvényhatósági intézőtanács és a polgármester javaslatát és a kisebbség esetle­ges különvéleményét is csatolni kell. Ezt a kiegészítő rendelkezést azért tartottam szükségesnek felvenni, hogy a felügyelő hatóság értesülést szerezhessen a kisebb­ségnek esetleg alappal bíró aggályai felől is, és így azokat is mérlegelés tárgyává tehesse a költségvetés és zárszámadás felülvizsgálata során. A 97. §-hoz. E szakasz értelmében önálló városi közszolgáltatások behozata­lához, kölcsönök felvételéhez és kölcsönkötvények kibocsátásához, továbbá üzem­nek részvénytársasági alakban való létesítéséhez, illetőleg folytatásához a belügy­miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértően megadott engedélye szükséges. Ezekben az ügyekben azért szükséges a kormányhatóság hozzájárulása, mert az önálló városi adók behozatalánál az államkincstár közvetlenül érdekelve van, kölcsönök felvételének és kölcsönkötvények kibocsátásának engedélyezésénél pedig a magasabb pénzügyi szempontokat is mérlegelni kell. Egyébként a §. rendelkezései megfelelnek a jelenlegi törvényes jogállapotnak. A 98. §-hoz. A szakasz (1) bekezdése, mint régi jogszabály, indokolásra nem szorul. A szakasz többi része a felírási és panaszjogról rendelkezik. A miniszter (kormány), vagy bármely kormányközeg rendelete, határozata vagy intézkedése sértheti a törvényhatóságnak érdekeit, de sértheti törvényes jogkörét, vagy e nélkül is azért lehet sérelmes, mert törvénybe, vagy más tör­vényes jogszabályba ütközik. A törvényhatóság érdekeit sértő rendelet, határozat vagy intézkedés az lesz ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom