Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

&oêi szám. 2â3 a torvényjavaslat az önkormányzati hatóságok közreműködését és befolyását biztosítja és az igazgatósági tagok összeférhetetlenségét, felelősségét akként állapítja meg, hogy az üzem eredményes működését illetéktelen befolyás ne veszélyeztesse. A 90. §-hoz. A székesfővárosi üzemi alkalmazottak kereskedelmi alkalmazottak és így végül szolgálati és jogviszonyaik tekintetében a kereskedelmi alkalmazottakra érvényes jogszabályok az irányadók. Az üzem közérdekű rendeltetésénél fogva azonban szükségesnek mutatkozott, hogy a székesfőváros ettől eltérően szabályozhassa a szolgálati jogviszonyokat. Az üzem érdekeinek megóvása céljából szükséges volt olyan rendelkezést felvenni, amely megtiltja, hogy az üzemi vezetők és az üzemi alkalmazottak kereskedelmi ügyletek kötésével vagy közvetítésével foglalkozzanak, vagy engedély nélkül mellékfoglalkozást űzzenek. Jogosulatlan érdekek érvényesülésének és az üzem rovására illetéktelen vagyoni előnyök szerzésének vet gátat az a rendelkezés, amely meghatározza azokat a rokonsági akadályokat, amelyek az üzemvezetők és az alkalmazottak körében az együttműködést kizárják. A 91. §-hoz. Minthogy a székesfőváros önálló részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél mint részvényes vagy üzlettulajdonos kisebb-nagyobb mértékben érdekelve lehet, részvényesi, illetőleg tagsági jogát megbízottak útján kell gyakorolnia. A megbízottak kiküldésére — összetételénél és feladatkörénél fogva — legalkalmasabb szerv az intézőtanács. A 92. §-hoz. A. felügyeleti jogkör hathatós gyakorlása a közigazgatás törvényességének elsőrendű biztosítéka, viszont kétségtelen, hogy a felügyeleti jogkörének esetleges egyoldalú és mértéktelen kiterjesztése veszélyeztetheti a felügyelet alatt álló hatóság törvényes jogkörét, tehát esetleg az önkormányzatot is. A felügyeleti jogkörnek erélyes gyakorlását a közérdek követeli meg, viszont a kellő határon túlterjeszkedő felügyelet ellen az önkormányzati jog sértetlensége követel védelmet. Amint nehéz a felügyeleti jogkör határát félreérthetetlen pontossággal megvonni, éppen úgy nehéz mind a két — néha ellentétes — érdeknek sértetlenségét biztosítani. Ennek a kétféle érdeknek az egyensúlyát egyedül csak az alapelvek biztosíthatják, amelyek a kétféle jogkört gyakorló hatóságok — az állam és az önkormányzati testületek — működésére irányadók. Kétségtelen ugyanis, hogy az egész közigazgatás, tehát az önkormányzati testületek közigazgatási működésének legapróbb részlete is — az állam céljának és érdekeinek minél tökéletesebb megvalósítását szolgálja, ami annyit jelent, hogy az önkormányzati igazgatás is az állam érdekében végzett, tehát állami igazgatás. Kétségtelen ez abból is, hogy az államhatalom — a törvényhozás — időnkint majd több, majd kevesebb feladatot enged át az önkormányzatnak, tehát az önkormányzati jogkör terjedelmének tágítása vagy szűkítése a törvényhozás belátásától és elhatározásától függ. « Az önkormányzati testületek jogkörének a terjedelme kétségkívül fokmérője ugyan a politikai szabadságnak, — ha azonban a törvényhozás korlátozza az önkormányzati jogkört, azt az önkormányzat sérelmének nem lehet minősíteni, mert ilyenről csak akkor lehetne szó, ha az önkormányzati testületek törvényben biztosított jogkörét a kormány csorbítaná. Képv. iromány. 1927—1932. XIX. kötet. 30