Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

865. szám. 229 hatóság jogos hatáskörének megsértésével rendelkezett, az ilyen rendelkezés éppoly kevéssé mentesíti a tisztviselőt a kártérítési felelősség alól, mint ahogy nem mentesíti őt — az 1878 : V. t.-c. 474. §-a szerint — a büntetőjogi következmények alól sem. A §. (2) bekezdése a felelősséget függetleníti a tisztviselői és a törvényhatósági bizottsági megbízatástól és azt a magánjogi rendes elévülési időre állapítja meg, ha csak maga ez a törvény — például 83. §-a a számadók felelősségére — rövidebb elévülési határidőt nem állapít meg. A §. (e) bekezdése végül arra az esetre állapítja meg a törvényhatóság kártérítési felelősségét, ha a károsult a károkozók vagyontalansaga miatt, vagy azért nem jut kárának, vagy kára egy részének megtérítéséhez, mert nem lehet megállapítani, hogy a törvényhatósági bizottságnak, vagy az intéző bizottságnak, mely tagjai szavaztak a törvényellenes határozatra. Mindezek a rendelkezések lényegükben egyeznek a ma is hatályos jogszabályokkal. A 65. §-hoz. Ez a §. a közpénzt kezelő és a kezelésre felügyelő tisztviselők felelősségének sorrendjét szabályozza és az utóbbiak felelősségét csak másodsorban és ekkor is csak azzal a feltétellel állapítja meg, ha kötelességüket nem szabályszerűen, vagy éppen nem teljesítették. A 66. §-hoz. A §. (1) bekezdése — a mai jogállapottal egyezően — a kártérítési igények érvényesítését a kir. bíróságokhoz utalja, ami ezeknek az igényeknek magánjogi természetéből önként következik. Azt pedig a közigazgatási szolgálat érdeke követeli meg, hogy az ilyen kereset megindításáról a polgármester azonnal értesüljön. A§. (2) bekezdés a konok perlekedőre — az 1911 : I. t.-c. 544. §-ával egyezően — 1.000 P-ig terjedhető pénzbírság kirovását rendeli el ; ezt a bírságot azonban —az 1872 : XXXVI. t.-c. 115. §-ával, valamint az 1886 : XXI. t.-c. 87. §-ával egyezően —- a törvényhatóság valamely jótékony alapja javára rendeli fordítani. A 67. §-hoz. A § (1) bekezdése a székesfőváros önkormányzati tisztviselőinek fegyelmi felelősségére és a fegyelmi eljárásra az 1929 : XXX. t.-c. IV. részének (75—94. §-ainak) hatályosságát állapítja meg, amit már az 1929 : XXX. t.-c. 97. §-ának (2) bekezdése is kimondott. A főispán helyett a főpolgármesternek, a kisgyűlés helyett az intézőbizottságnak az elnevezése a javaslat rendelkezéseiből természetszerűen következik. A főszámvevőre és helyettesére vonatkozó kivételes rendelkezések a nevezettek különleges feladatköréből, és ezzel kapcsolatban meg a törvényhatóságtól is lehető függetlenítésük szükségességéből következik. A §. (1) bekezdés rendelkezése, csak minden kétely kizárása érdekében ismétli meg azt, ami a büntető törvényekből a nélkül is következik. A 68. §-hoz. Ennek a §-nak rendelkezései értelmében a székesfőváros vagyonának különös rendeltetéssel bíró részeit (alapok, alapítványok, üzemek, intézetek, közintézmények és közművek stb.) továbbá a székesfőváros kezelése és felügyelete alatt álló, de a székesfőváros tulajdonához nem tartozó és különös rendeltetéssel bíró vagyont, hacsak más jogszabály máskép nem intézkedik, ugyanolyan szabályok szerint kell kezelni, mint a székesfőváros vagyonát. E §. az eddigi helyzettel szemben változást nem jelent,