Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.
Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról
214 865. szám. indokolttá, hogy a választás közigazgatási kerületenkint történik, és méltányossá, hogy minden kerület egyenlő számú képviselethez jusson. A 17. §-hoz. Az összes választók közül választandó 140 tagnak megválasztása lényegileg 1924 : XXVI. t.-c.-kel megállapított szabályok szerint fog történni. Ezeket a szabályokat sorolja fel ez a töer vény szakasz. Kimondja, az (i) bekezdés, hogy a választás az arányos képviseleti rendszer szerint titkosan, hivatalosan előállított szavazólapokkal történik, ami a kisebbségek megfelelő érvényesülését biztosítja és kizár minden olyan törekvést, ami a választók elhatározásának független ségét befolyásolhatj a. A jelöléshez a (2) bekezdés szerint legalább 1.000 választó szükséges abból a célból, hogy csak olyan jelöltek kerülhessenek ajánlás alá, akinek a választók körében megfelelő gyökerük van. Ez a rendelkezés tehát a választás komolyságát szolgálja. A (3) bekezdés előírja, hogy az ajánló íveken az ajánlóknak sajátkezű aláírása mellé a szavazójegy szelvényét is fel kell ragasztani. Ez a rendelkezés — kapcsolatban azzal a kikötéssel, hogy a választó szavazó jegy ének szelvényét csak annak adhatja át, aki az ajánlóívet neki aláírás végett bemutatta — biztosítani fogja az ajánlók aláírásának hitelességét. Az (5)— (s) bekezdések — amint már említettem — az eddigi nyomokon haladnak és magyarázatra nem szorulnak. A (9) bekezdés a választójog gyakorlását ezután is kötelezővé teszi és kimondja, hogy a kerületi előljáró 100 P-ig terjedhető pénzbírsággal sújtja azt, aki a szavazástól való elmaradását elfogadhatórag igazolni nem tudja. Ez természetes következménye annak az elvnek, hogy a választásban való részvétel nemcsak jog, hanem polgári kötelesség is. A (10) bekezdés — az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-c. 61. §-ának (4) bekezdése nyomán — megállapítja a választás idejére a szesztilalmat, és a tilalom áthágásának büntetését, amely rendelkezésnek ideiktatását a választás rendjéhez és tisztaságához fűződő erkölcsi szempontok tették indokolttá. A (11) bekezdés büntető rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha valaki kijátsza a (4) bekezdésben megállapított azt a szabályt, hogy a szavazójegy szelvényét csak annak lehet átadni, aki az ajánlóívet a választónak aláírás végett bemutatja. Ez nyújt módot arra, hogy az ajánlás hitelességét veszélyeztető minden visszaélés szigorú megtorlásra találjon. A választási eljárás részletes szabályai terjedelmüknél fogva nem iktathatok bele a törvénybe. Ennélfogva a (12) bekezdés kimondja, hogy az említett szabályokat a belügyminiszter állapítja meg. A 18. §-hoz. A 18. §. az érdekképviseleti csoportok köréből való választás szabályait állapítja meg. Az (1) bekezdés szerint a választás csak azok közül történhetik, akik az illető érdekképviseleti szervezetek választmányának, illetőleg igazgató választmányának tagjai s vagy a kereskedelmi és iparkamarának úgynevezett beltagjai. Ennek a megszorításnak az az oka, hogy érdekképviselet címén csak az kerülhessen be a törvényhatósági bizottságba, akit az illető testület már alkalmasnak talált arra, hogy saját belügyeinek intézésében vezetőszerephez jusson. Kimondja az (i) bekezdés f) pontja, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara beltagjai közül választott hat tagból kettőt a kereskedők, kettőt a nagyiparosok, és kettőt a kisiparosok köréből kell választani. Ezt azért tartottam szükségesnek kikötni, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara szervezetébe tartozó
