Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

Söß..szim. M)7 állam erdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít, tartósan munkaképtelenné válik, vagy működése olyan irányt vesz, hogy annak következtében a törvény* hatóság gazdasági helyzete válságossá válik. Természetesen ilyen esetekben is közigazgatási bírósági panasznak lesz helye. * * * A törvényhatósági bizottsági tagok számának csökkentése a közgyűlés alkotó elemeinek céltudatos összeállítása, az eddigi közgyűlési hatáskörnek a közgyűlés és az intézőtanács között való megosztása, gyorsabb és szabatosabb életműködésnek enged utat. Az intézőtanácsban az autonómia egy újabb nagyfontosságú tényezőt is nyer, amely a maga nagyobb mozgékonyságával, a közigazgatásra és a "gazdálkodásra való mélyreható befolyásával bizonyára üdvös hivatást fog betölteni a székesfőváros életében. Megerősíti és kiszélesíti a törvényjavaslat a székesfőváros közigazgatásának vezetésére hivatott polgármester hatáskörét is azzal, hogy az elavult tanácsi rendszer megszüntetésével az ő kezébe teszi le az egész közigazgatási ügyintézést. A tárgyilagos bírálat tehát kétségtelenül meg fogja állapítani, hogy ez a törvényjavaslat, nemcsak, hogy nem sérti az önkormányzati jogokat, de erőt, tartalmat, munkalehetőséget, szabadságot, az igazgatásra és a gazdálkodásra való megfelelő befolyást biztosít az önkormányzatnak. A törvényhatósági bizottságnak 140 tagját azok fogják választani, akiknek országgyűlési képviselőválasztó joguk van. Egyetlen külön feltétel : a hat évi helybenlakás. Ezt azért kellett — az eddigi állapot nyomán— továbbra is kikötni, mert nincs jogos alapja annak a követelésnek, amely a városi közügyek intézésébe beleszólást akar biztosítani olyanoknak, akik a székesfővárosban csak átmenetileg tartózkodnak, vagy rövidebb idő óta élnek itt és így még nincsenek erősebb szálakkal hozzánőve a székesfővároshoz. Egyébként reámutathatok arra, hogy a külföldi nagyvárosok legnagyobb részében is ehhez hasonló, vagy más külön feltételek szabályozzák az önkormányzati választójogot. Mert másutt is súlyt helyeznek arra, hogy a szorosabb összetartozás érzésének kialakulására alkalmas idő, vagy bizonyos érdekkapcsolatok létesülése után lehessen csak résztvenni az önkormányzati testületek megalakításában. Az érdekképviseletek bevonása nem sértheti az önkormányzatot egyfelől, mert ezeket a törvényhatóság egyes érdek csoportjai választják, másfelől pedig szakszerűség szempontjából növelik az önkormányzati testület színvonalát, a nélkül, hogy ez a csoport számbslileg döntő súlyt képviselne az önkormányzati testületben. Nekem nem volt célom, hogy szolgálatot tegyek azoknak, akik csak jogokat akarnak kapni, de a jogokkal járó kötelességek súlyát — érzelmi és anyagi kapcsok hiányában — átérezni nem tudják. Egyensúlyt akartam teremteni a jogok és kötelességek között, és azt hiszem, ezt a törvényhatósági bizottság tervezett összeállításával sikerül elérni. Hangsúlyoznom kell itt azt is, hogy a külföldi városok önkormányzati testületeinek politikai jogkörük sehol sincsen. A törvényjavaslat pedig ezt a nálunk hagyományos jogot egész terjedelmében fenntartja. Figyelemmel kellett tehát lennem arra is, hogy a jövő számára olyan önkormányzati testületet alakítsunk, amely nem áll káprázatos jelszavak hatása alatt, hanem a romboló törekvésektől távoleső, józan, emberies világfelfogással őrzi a nemes hagyományokat, egyúttal pedig alkalmas lesz arra, hogy a mérsékelt, de folytonos és céltudatos haladásnak előharcosa legyen. Mindezeket összegezve kétségtelen, hogy a törvényjavaslat a korszerű haladás szempontjából sem eshetik helytálló kifogás alá. A székesfőváros közönségének legfontosabb érdekeit szolgálja a törvény javas-