Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.
Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról
198 865- szám. felülvizsgálata tekintetében a szerint, hogy a szabályrendelet alkotását törvény teszi-e kötelezővé vagy sem. Az előbbi kategóriába tartozó szabályrendeletek felülvizsgálatánál a miniszter érdemlegesen intézkedhetik, az olyan szabályrendeletet azonban, amelynek megalkotása nem kötelező, a miniszter csak a fellebbezésben felhozott okok miatt, illetőleg csak törvényesség vagy vagyonfelügyelet szempontjából veheti felülvizsgálat alá. A már hatályban levő, de a törvénnyel vagy rendelettel ellentétes szabályrendeletnek módosítását, vagy hatályonkívül helyezését is elrendelheti a miniszter, akinek e rendelkezése ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A székesfőváros költségvetését a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve vizsgálja jelül és vagy jóváhagyja, vagy indokolt esetben módosítja, esetleg a jóváhagyást megtagadja és új költségvetés készítését rendeli el. Uj tételek felvétele ellen a jogalap törvényessége szempontjából közigazgatási bírósághoz van panasznak helye. A zárószámadást és vagyonmérleget a számadási évet követő év május havának végéig kell a belügyminiszterhez felterjeszteni, aki azoknak felülvizsgálása nyomán a törvényes intézkedéseket megteszi. A belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértően megadott engedélye szükséges önálló városi adó bevezetéséhez, kölcsönkötvények kibocsátásához, üzemnek részvénytársasági alakban való létesítéséhez. Ha a részvénytársaság gazdálkodása kifogás alá esik, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve elrendelheti, hogy az üzem kezelése más szervezet mellett történjék. A székesfőváros törvényhatósága a kormánynak vagy bármely közegének jogszabályba ütköző és a törvényhatóságra sérelmes intézkedése ellen panaszt tehet a közigazgatási bíróságnál, károsnak, vagy kivihetetlennek mutatkozó intézkedések ellen pedig felírási joggal élhet. A belügyminiszter a főpolgármester előterjesztésére, vagy meghallgatása után feloszlathatja, a törvényhatósági bizottságot, ha az a törvényes jogszabályokkal szembehelyezkedik, ha az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít, továbbá, ha működése olyan irányt vesz, hogy annak következtében a törvényhatóságok gazdasági helyzete válságossá válhatik. A feloszlató mmiszteri rendelet ellen közigazgatási bírósági panasznak van helye. A feloszlatással kapcsolatos intézkedéseket a törvényjavaslat az 1929 : XXX. t.»c-ben a vidéki törvényhatóságokra nézve tett intézkedésekhez hasonlóan szabályozza. Az V. részben vannak a „Vegyes rendelkezések/' Kimondja itt a törvényjavaslat, hogy a törvény életbelépése után a törvényhatósági bizottságot haladéktalanul újjá kell alakítani. Az első választások idejét és az újjáalakítás módozatait, valamint az első ízben készítendő névjegyzékek összeállítását a belügyminiszter rendelettel szabályozza. A közigazgatási bírósági eljárást azonban ki nem zárhatja. A törvényhatósági bizottság újjáalakulásával a főpolgármester megbízatása megszűnik. Uj betöltés alá kerülnek azok a tisztviselői állások is, amelyeket 6 évre szóló megbízatással töltöttek be. Az olyan tisztviselőt, akit nem alkalmaznak újra, ideiglenesen szolgálatonkívüli viszonyba kell helyezni és végelbánás alá vonni csak akkor lehet, amikor a törvény életbelépése előtt kapott megbízatásnak ideje lejárt. Azokat a tisztviselőket, akiket a fennállott törvényes rendelkezések értelmében élethossziglan választottak meg, meg kell hagyni állásukban. Ez vonatkozik a székesfőváros tanszemélyzetére is. A székesfőváros szabályrendeleteit és építésügyi szabályzatát át kell vizsgálni és összhangba kell hozni az új törvény rendelkezéseivel. Azok az' ijgyek, amelyek eddig a, törvényhatóság hatáskörébe tartoztak, de amelyeket az új törvény nem utal oda, ezentúl a törvényhatósági intézőtanács
