Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.
Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról
196 865. szám. seggel járó állást nem vállalhatnak, nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem közvetve olyan vállalat ügyvitelében, amely a székesfővárossal bárminő viszonyban van, kivéve ha őket maga a székesfőváros rendeli ki. Egyebekben a tisztviselők mellékfoglalkozására az 1929 : XXX. t.-c. rendelkezései érvényesek. A tisztviselők és a törvényhatósági bizottsági, illetőleg intézőtanácsi tagok, a cselekvésük vagy mulasztásuk által okozott károkért felelősséggel tartoznak, ha az okozott kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt. Nem tartozik kártérítéssel a tisztviselő, ha felettes hatóságának rendeletére járt el. Ilyen esetben a felettes hatóságra hárul a kártérítési felelősség. Közpénzek kezeléseért elsősorban a pénzkezelők, azután a felügyeletre hivatottak felelősek. A kártérítési kereset megindítására, a konok perlekedőknek 1.000 P-ig terjedhető pénzbírsággal büntetésére, továbbá a fegyelmi és a büntetőjogi felelősség kimondására vonatkozó rendelkezésekkel záródik a törvényjavaslat II. része. A III. rész „A székesfőváros háztartása-"ról szól. A vagyonról szóló általános rendelkezés és a vagyonleltárra vonatkozó szabályok megállapítása után kimondja a törvényjavaslat, hogy az ingatlanokat rendesen haszonbérbe, illetőleg bérbe kell adni, a hasznothajtó jogokat pedig, rendszerint házikezelésben kell tartani. A pénzkészleteket gyümölcsözőleg kell elhelyezni azoknál a pénzintézeteknél, amelyeket az intézőtanács a költségvetési év végén névszerinti szavazással megjelöl. A székesfőváros kiadásait : a) vagyonának jövedelméből, b) illetékekből, vámokból, helypénzekből, díjakból, c) az állami adók után kivetett községi pótadókbólj d) önálló városi adókból fedezi. A székesfőváros a kezelése alatt álló pénztárakból, alapokból intézetek és üzemek készpénzvagyonából a szokásos betéti kamatláb fizetése mellett az intézőtanács engedélyével 500.000 pengőt meg nem haladó összegű előleget vehet fel. Megállapítja a törvényjavaslat, hogy a költségvetést a költségvetési évet megelőző év augusztus havának végéig kell elkészíteni és azt a törvényhatósági bizottság a költségvetést megelőző év november hó 15-éig köteles megállapítani. A költségvetés végrehajtásáért a polgármester felelős. Az egyes fejezetek között hitelátruházásnak nincs helye, csupán ugyanannak a fejezetnek címei, vagy rovatai között engedhet hitelátruházást a törvényhatósági bizottság. A költségvetési év folyamán előre nem látott körülmények miatt felmerült rendkívüli kiadásokra póthitelt kell kérni. A székesfőváros háztartásáról, ideértve az alapokat, intézeteket, közműveket, közintézményeket, üzemeket is, évenként zárószámadást és vagyonmérleget kell készíteni. A törvényhatósági bizottság a zárószámadást, vagyonmérleget, ha azok ellen kifogása nincs, megállapítja és a felelős számadóknak a felmentést megadja. Ellenkező esetben kimondja a felelősséget s annak érvényesítése céljából intézkedik. Kimondja a törvényjavaslat, hogy a pénzeket és egyéb értékeket kezelők eljárásukért felelősek és a kezelésről a polgármester vagy az intézőtanács kívánságára bármikor számot adni kötelesek. A felelős számadó pénzkezelését a főszámvevő évközben többször, a zárószámadásokat pedig az év végén megvizsgálni köteles. A felelős számadó, amennyiben az intézőtanács felelősségét kimondja, a közigazgatási bírósághoz élhet panasszal. A székesfővárosi intézetek, közintézmények és közművek szervezetét és kezelésének módját szabályrendelet állapítja meg, amelyben az említett intézményeknek kötelező használatát és ennek feltételeit meg lehet állapítani. A. közintézmények és közművek javára szabályrendeletileg járulékot lehet kivetni elsősorban az érdekelt ingatlantulajdonosok terhére. Üzemeket meghatározott rendeltetéssel a székesfőváros törvényhatósági bizottsága létesíthet és
