Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-823. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról" szóló 810. számú törvényjavaslat tárgyában

823. szám. * 9 ügyvezetők ajánlott levélben hívják fel a tagot a befizetésre. Ha a tag a pótbefizetést felhívás ellenére nem teljesíti, a társaság a mulasztás következményeire figyelmeztetéssel, újabb ajánlott felhívásban a befizetésre a felhívás kézbesítésétől számítandó 30 napnál nem rövidebb határidőt tűzhet ki neki és ennek eredménytelen eltelte után a társaságból kizárhatja, s erről ajánlottan értesíti. Kizárás esetében a tag törzsbetétét is elveszti. A társaság a kizárt tag üzletrészét annak rovására, hiteles személy közbenjöttével nyilvános árverésen eladhatja és a vételárból magát lejárt követelésére nézve kielégítheti. Az árverési vételár esetleges többlete a kizárt tagot illeti. Másként, mint nyilvános árverésen, üzletrészt csak a kizárt tag beleegyezésével szabad értékesíteni. 31. §. A törzsbetétet a tagok a társaságtól vissza nem követelhetik és a társaság fennállása alatt csak az évi mérleg szerint mutatkozó tiszta nyereségnek arra a részére van joguk, amely a társasági szerződés szerint a tagok között felosztásra kerül. A társaság a 3. §. második bekezdésében megjelölt mellékszolgáltatásra a tagoknak megfelelő ellenértéket adhat akkor is, ha az évi mérleg nyereséget nem tüntet fel. Amennyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik, az évi mérleg szerint mutatkozó tiszta nyereséget a tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani. Az évi mérleget megállapító taggyűlés azonban egyszerű szótöbbséggel elrendelheti, hogy a tiszta nyereség tíz százalékát tartalékalap képzésére vagy növelésére fordítsák. Elrendelheti továbbá a szavazatoknak legalább háromnegyed többségével a tíz százaléknál nagyobb vagy akár az egész évi tiszta nyereség tartalékba helyezését vagy új számlára átvitelét, ha a társaság nyilvánvaló érdeke megkívánja. Képv. iromány. 1927—1932. XIX. kötet. Ha az évi mérleg felállításának forduló napja, vagyis az üzleti év utolsó napja és megállapításának napja (56. §. első bekezdése) közötti időben a társaságot a törzstőke egytizedrészét meghaladó veszteség éri, a mérleg szerint mutatkozó nyereséget, amennyiben a veszteség fedezésére szükséges, új számlára kell átvinni. 32. §. A törzsbetét, valamint a pótbefizetések után határozott öszszegű kamatot a tagoknak biztosítani nem lehet. A társaság azonban arra az időre, amelyre a vállalat előkészítésének a teljes működés megkezdéséig szüksége van, a tagoknak a törzsbetét után a következő feltételek mellett kamatot biztosíthat : 1. a kamatot a társasági szerződés állapítja meg, pontosan megjelölve a kamatfizetés időtartamát, amely legfeljebb az üzeni megnyitásának időpontjáig terjedhet, 2. a kamatláb évi 5%-nál magasabb nem lehet, 3. a kamat címén kifizetett összeg — bármily hosszú ideig tartson is a vállalat előkészítése — semmi esetben sem haladhatja meg a mindenkori törzstőke összegének 15%-át, 4. a kamatot a szervezés költségei közé kell felvenni és veszteségként le kell írni, 5. ha a társaság működésének megkezdése előtt felszámol vagy csődbe jut, a tagnak ez a kamat nem jár, 6. a társasági szerződésnek erre a kamatra vonatkozó rendelkezéseit a cégjegyzékbe be kell vezetni. Hasonló feltételekkel biztosíthat kamatot a társasági szerződés a törzstőkefelemeléssel kapcsolatban kibocsátott ívj üzletrészek javára, ha a taggyűlés a törzstőke felemelését a válla lat kibővítésének érdekében határozta el. 33. §. A társaságnak oly vagyonából, amely a törzstőke és tartalékok fedezésére szükséges, a jelen törvényben megállapított eseteket kivéve, a 2