Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.
Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról
8Ô5. szám. 175 intézőtanács névszerinti szavazással határoz. (2) Az elidegenítés rendszerint nyilvános árverés útján történik. Az árverés sikertelensége esetében, vagy ha az árverés mellőzése a székesfővárosra nézve előnyösebbnek mutatkozik, az elidegenítés szabadkézből is történhetik. (3) A törvényhatósági bizottság viszszavonásig felhatalmazást adhat a polgármesternek arra, hogy árveréseken a törvényhatósági bizottság, illetőleg törvényhatósági intézőtanács utólagos jóváhagyásának fenntartásával, ingatlant szerezhessen. II. Fejezet. Szükségletek fedezése. Költségvetés, zárószámadás. 73. §. Szükségletek fedezése. (1 ) A székesfőváros a háztartásában szükséges kiadásokat rendszerint : a) vagyonának jövedelméből, b) az állami adók után kivetett községi pót adókból, c) az állam által átengedett egyenes és közvetett adójövedelemekből, d) önálló városi közszolgáltatásokból, e) illetékekből, vámokból, helypénzekből, dijakból fedezi. (2) A községi pótadót a törvényhatóság egész területén, ugyanazon adóalap és adókulcs szerint, az illető állami adó után egységesen megállapított százalékban kell kivetni. (3) A székesfőváros csak olyan közszolgálattásokat állapíthat meg és vethet ki, amelyeknek igénybevételére a székesfővárost törvény, törvényes felhatalmazáson alapuló miniszteri rendelet vagy szabályrendelet jogosítja fel, vagy kötelezi. 74. §. Kölcsönök. (1) A székesfőváros a saját készpénzvagyonán kívül a kezelés alatt álló gyámpénztár, alapok, alapítványok, valamint az önálló vagyonkezeléssel rendelkező intézetek és üzemek készpénzfeleslegeit is szükség esetén igénybe veheti. Ezt azonban kölcsönnek kell tekinteni, és utána a mindenkori betéti kamatlábnak megfelelő kamatot kell fizetni. Az így igénybe vett Összegek csak ideiglenes kisegítésre szolgálhatnak, és azokat egy éven belül vissza kell téríteni. Az igénybevételt a törvényhatósági intézőtanács engedélyezi, azoknak összege azonban egyszerre valamennyi alapnál stb. együttesen 500.000 pengőt nem haladhat meg. (2) Amennyiben a székesfőváros az (1) bekezdésben említett készpónzvagyonból egy évnél hosszabb időre, vagy 500.000 pengőnél nagyobb Összeget kíván felvenni, a kölcsön felvételéhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata (42. §. (1) bekezdés l) pont) szükséges. (3) A székesfőváros által kibocsátott kölcsönköt vények óvadékképesek, és arra alkalmasak, hogy azokba a községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885: Vï/t.-c. 13. §.) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek,, és végre hogy szolgálati és üzleti biztosítékokra fordíttassanak akkor, amikor a biztosítékokat az azok tekintetében fennálló szabályok szerint nem készpénzben kell letenni. Az ilyen kötvények és kamatszelvényeik illetékmentesek. 75. §. Költségvetés. (1) A székesfőváros háztartásáról évenkint költségvetést kell készíteni. A költségvetési év a naptári évvel egyezik. (2} A székesfőváros költségvetésének — a szorosan vett háztartási, árvaés gyámhatósági kiadásokon és bevételeken kívül — magában kell foglalnia a székesfőváros kezelése alá tartozó valamennyi alap, intézet, közintézmény, közmű és üzem költség-