Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

168 865. szám. III. Fejezet. Kerületi közigazgatás. 53. §. A kerületi előljáró jogállása és hatásköre. (i) A székesfőváros kerületeiben a közigazgatás vezetője a kerületi elöl­járó, akit a fogalmazói kar létszámából a polgármester állít a kerület élére. (2) A kerületi előljáró hatáskörébe azok az ügyek tartoznak, amelyeket az 1893 : XXXIII. t.-c. vagy más jog­szabály a kerületi elöljáróság hatás­körébe utalt. A törvényhozás felhatal­mazza a belügyminisztert, hogy e tör­vény életbelépésétől számított három év alatt a kerületi elöljárók hatáskörét — az érdekelt miniszterekkel egyet­értve — rendelettel szabályozza. (3) A kerületi elölj áró a hatáskörébe tartozó ügyekben más hatóságokkal közvetlenül érintkezik. 54. §. A kerületi előljáró alá rendelt tisztviselők és alkalmazottak. (1) Az egyes kerületek közigazga­tási feladatainak ellátásához szüksé­ges személyzetet a polgármester osztja be. (2) A kerületi elöljárók, valamint az alájuk rendelt tisztviselők és alkal­mazottak a központi közigazgatáshoz beosztott ugyanolyan szakbeli tiszt­viselőkkel egységes létszámot alkot­nak, őket a polgármester bármikor köl­csönösen áthelyezheti. 55. §. A kerületi előljáró ügykörének ellátása. (1) A kerületi előljáró helyettesét (helyetteseit) a fogalmazói szakbeli tisztviselők közül a polgármester je­löli ki. (2) A kerületi előljáró a hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az intézkedés jogát — a személyes felelősségének érintetlensége mellett — helyettesére (helyetteseire) is bízhatja. A kerületi előljáró helyettese az ilyen ügyet a ke­rületi előljáró nevében intézi, intézke­dése (határozata) hatályosság és az ellene használható jogorvoslat szem­pontjából a kerületi elöljáróéval azo­nos tekintet alá esik ; az ilyen intézke­désért (határozatért) azonban az azt kiadó helyettes előljáró személyesen is felelős. (3) A polgármester, ha az egyöntetű eljárás szempontjából az küülönösen indokoltnak látszik, egyes ügyek inté­zését — az érdekelt miniszter előzetes hozzájárulásával — a többi kerületi előljáró kizárásával, az általa megje­lölt egy vagy több kerületi előljáró kizárólagos illetékességi körébe utal­hatja. (4) A törvényhatósági bizottság, a polgármester előterjesztése alapján az ügyek intézésére az egyes kerületeken belül kisebb körzeteket alakíthat. A körzetek megalakítása és feladatkörük megállapítása szabályrendelettel tör­ténik. (5) A körzet vezetőjét és helyettesét, valamint a körzet ügykörének ellátá­sához szükséges egyéb személyzetet a kerületi elölj áró alá rendelt tisztvise­lők, illetőleg alkalmazottak közül a polgármester rendeli ki. A körzet ve* zetője és helyettese csak fogalmazói karbeli tisztviselő lehet. A körzet ve­zetője a reá bízott ügyeket — a kerü­leti előljáró felügyelete alatt — sze­mélyes felelősség mellett intézi. A kör­zet vezetőjének határozata (intézke­dése) hatályosság és az ellene használ­ható jogorvoslat szempontjából a ke­rületi elölj áró határozatával (intézke­désével) azonos tekintet alá esik. (e) Minden kerületben kerületi vá­lasztmányt kell alakítani, amelynek feladata az, hogy a kerület igazgatása körébe tartozó ügyekben a kerületi előljáró részére javaslatot tegyen, azokban az ügyekben pedig, amelyek­ben a kerületi elölj áró azt kéri, részére véleményt nyilvánítson. A kerületi vá­lasztmány elnökét maga választja, tag jainak száma legfeljebb 16, akiket a kerület törvényhatósági választói, a tör­vényhatósági bizottsági tagok válasz­tásával egyidejűleg, 6 évre választanak meg. A választhatóság, a választás, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom