Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

865. szám. 157 (u) A törvényhatósági bizottsági tag­ság jogerős megszűnése esetében az igazoló választmány póttag behívása céljából a polgármestert haladékta­lanul értesíti. 2. A törvényhatósági bi­zottság közgyűlése. 28. §. A közgyűlésről általában. A törvényhatósági bizottság, — mint a székesfőváros közönségének képviselete, — a jogszabályokban reá­ruházott jogokat és kötelességeket a közgyűlésen gyakorolja. 29. §. A közgyűlés elnöke. A közgyűlés elnöke a főpolgármester, akadályoztatása, vagy az állás üresedés­ben léte esetében a polgármester ; mind­kettő akadályoztatása, vagy állásuk üresedésben léte esetében — szolgálati sorrendben — az alpolgármesterek. Azt, hogy mindezeknek egyidejű aka­dályoztatása esetében ki legyen a köz­gyűlés elnöke, a törvényhatóság sza­bályrendelettel állapítja meg. A tiszti főügyészt a közgyűlés elnökéül kije­lölni nem szabad. 30. §. A közgyűlések fajai és a közgyűlés Összehívása. (i ) A közgyűlések rendesek vagy rend­kívüliek. (a) A rendes közgyűlések számát és idejét a törvényhatóság szabály­rendelettel állapítja meg. (3) A közgyűlést — ha egyes törvé­nyek máskép nem rendelkeznek — az hívja össze, aki a 29. §. értelmében a közgyűlésen elnöklésre jogosult. (4) Rendkívüli közgyűlést a főpolgár­mester — illetőleg az, aki a 29. §. értel­mében elnöklésre jogosult — bármikor összehívhat. (5) A főpolgármester — illetőleg az, aki a (3) bekezdés értelmében a köz­gyűlés összehívására jogosult — köte­les a rendkívüli közgyűlést összehívni, ha az összehívást ; a) törvény rendelkezése teszi szük­ségessé, b) a törvényhatósági bizottság köz­gyűlése határozta el, c) a polgármester, illetőleg akadá­lyoztatása, vagy az állás üresedésben léte esetében helyettese kívánja, d) a törvényhatósági bizottságnak legalább 40 tagja — a tárgy megjelö­lésével — írásban kéri. (e) Az előző bekezdés a) és b) pont­jában említett esetben a közgyűlést a megállapított határidőn belül, ilyen rendelkezés hiányában, valamint a c) és d) pontban említett esetben leg­később a nyolcadik napra kell össze­hívni. (7) A közgyűlést a törvényhatósági bizottság tagjainak nevére címzett és a tárgysorozatot is magában foglaló meghívóval kell Összehívni. (s) A rendes közgyűlésre szóló meg­hívót legalább nyolc nappal, a rend­kívüli közgyűlésre szólót pedig leg­alább 24 órával a közgyűlés napját meg­előzően kell kézbesíteni. 31. §. Tárgysorozat. (1) A közgyűlés tárgysorozatát az elnök állapítja meg ; a főpolgármester azonban egyes ügyeknek a tárgysoro­zatba való felvételét akkor is elren­delheti, ha a közgyűlésen nem ő elnököl. (2) Azokat az ügyeket, amelyeknek tárgyalását a törvényhatósági intéző­tanács határozta el, a legközelebbi ren­des közgyü és tárgysorozatába, — ha pedig az intézőtanács olyan ügynek sürgős tárgyalását kívánja, amelyet törvény nem utal rendes közgyűlés elé, a legközelebbi közgyűlés tárgy­sorozatába fel kell venni. (3) A rendes közgyűlés tárgysoroza­tát legalább 8 nappal, a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatát legalább 24 órával a közgyűlés napját megelőzően a központi városháza, valamint a ke­rületi elöljárók hirdető tábláin ki kell függeszteni. A kifüggesztés megtör­ténte után az elnök a tárgysorozatot csak rendkívüli sürgősség esetében egé«

Next

/
Oldalképek
Tartalom