Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-833. A képviselőház véderő és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről" szóló 822. számú törvényjavaslat tárgyában

833. szám. 95 a közlés alkalmas arra, hogy az állam katonai vagy egyéb fontos érdekét veszélyeztesse. Ugyanígy büntetendő az is, aki ily közlés céljára a hamis vagy hamisított iratot vagy rajzot készíti, avagy a valótlan adatot koholja. 69. §. Aki olyan időben vesz hitelt érdemlő tudomást arról, hogy a jelen fejezetben bűntettnek nyilvánított cselekmény elkövetése céloztatik, amidőn annak megakadályozása még lehetséges és arról a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, három évig terjedhető államfogházzal büntetendő, kivéve, ha a célba vett bűntett abbanhagyatott. A tettes vagy részes hozzátartozója (Btk. 78. §.) a feljelentés elmulasztása miatt nem büntethető. 70. §. Az 58—64. §-okban, továbbá a 68. §-ban meghatározott büntettek eseteiben hivatalvesztést és a poltikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is meg kell állapítani, külföldit az országból ki kell utasítani és a visszatéréstől örökre el kell tiltani, belföldit pedig abból a községből, ahol tartózkodása a magyar állam érdekeire veszélyes, akkor is ki lehet tiltani, ha az az elítéltnek illetőségi helye. A bíróság ítéletében az államkincstár javára belátása szerint és az elítélt vagyoni viszonyaihoz mért, az elítélt egész vagyonának elkobzásáig terjedhető vagyoni elégtételt állapíthat meg. A vagyoni elégtétel szabadságvesztésbüntetésre át nem változtatható, egyébként azonban a pénzbüntetéssel esik egy tekintet alá. A jelen fejezetben meghatározott bűntett elkövetéséért akár előzetesen, akár utólag kapott ajándékot vagy jutalmat az előbbi bekezdés alkalmazására tekintet nélkül minden esetben el kell kobozni, ha pedig az elkobzás nem foganatosítható, az elítéltet arra kell kötelezni, hogy a kapott értéknek vagy a juttatott vagyoni előnynek megfelelő összeget az államkincstárnak fizesse meg. 71. §. A Btk. 136. és 137. §-ának rendelkezéseit az 58—63. §-okban meghatározott bűncselekményekre megfelően alkalmazni kell. A 60. §. 6. pontjában meghatározott bűntett miatt nem büntethető az, aki az ott említett-berendezést önként és mielőtt a cselekményt felfedezték volna, megsemmisíti. A feljelentés elmulasztása (69. §.) nem büntethető, ha a cselekményről a hatóságnak valamely köztudomású tényből, különösen sajtóközleményből értesülnie kellett. 2. Más bűncselekmények tekintetében. 72. §. A Btk. 171. és 174. §-át akkor is alkalmazni kell, ha a cselekményt katonai bűntett vagy katonai vétség tekintetében követték el. Ha a bűntettet vagy a vétséget elkövették, a polgári bűntetőbíráskodásban a felh vóra a Ktbtk.-ben megállapított büntetést a közönséges büntetőtörvények szerint kell kiszabni és végrehajtani ; ez a rendelkezés a Bn. és Fb. alkalmazását nem érinti. A Ktbtk. Első Részének rendelkezéseit is alkalmazni kell, amennyiben a közönséges büntetőtörvények rendelkezéseinél enyhébbek. 73. §. A Btk. 220. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : E §. rendelkezéseit a katonai becsületügyi eljárás során tett hamis vallomás esetében is alkalmazni kell. 74. §. A Btk. 336. §-a 11. pontként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki : 11. ha a tolvaj katonai egyén és a lopást katonai egyén ellen vagy beszállásolás alatt szállásadója ellen követi el. 75. §. A Btk. 337. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Tekintet nélkül az ellopott dolog értékére bűntett a lopás, ha felfegyverkezve vagy oly eszközzel felszerelve