Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-833. A képviselőház véderő és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről" szóló 822. számú törvényjavaslat tárgyában

833. szám. 89 nász a vádlott javára csak a 358. §. 9. a) és 10. pontjában felsorolt semmisségi okokból és csak akkor emelhető, ha a felmentés oly körülmények miatt történt, amelyek a tett beszámíthatóságát kizárják vagy büntethetőségét megszüntetik. 37. §. A Kbp. 361. §-a a következő bekezdéssel egészíttetik ki : A semmisségi panasz bejelentéséből vagy megokolásából azonban ki kell tűnnie, hogy,a perorvoslat használója minő semmisségi okot érvényesít és ezt mire alapítja. 10. Az ítéletek végrehajtása tekintetében, 38. §. A Kbp. 417. §-a a következő új bekezdéssel egészíttetik ki : A legfelsőbb honvéd törvényszék méltánylást érdemlő esetben elrendelheti, hogy az az idő, amelyet a szabadságvesztésre ítélt az elsőfokú büntető ítélet kihirdetése óta letartóztatásban töltött, a büntetésbe — egészen vagy részben — akkor is beszámíttassák, amikor ily beszámításnak az előbbi bekezdés szerint helye nem volna. 11. A jogerős ítéletekkel megállapított több szabadságvesztésbüntetés végrehajtása tekintetében. 39. §. Ha valakit különböző jogerős ítéletekkel több szabadságvesztésbüntetésre ítéltek és az ítéletek hozásánál az összbüntetésre, illetőleg a büntetések egyesítésére irányadó szabályokat (Btk. 96. §., 1880 : XXXVII. t.-c. 36. §., Ktbtk. 29. §.) nem alkalmazták : a büntetéseket utólag kell összbüntetésbe foglalni, illetőleg egyesíteni. Ez az eljárás nem akadályozza a kiszabott büntetések végrehajtását ; ezek közül a legsúlyosabb neműt kell először foganatba venni. 40. §. Az összbüntetés meghatározása vagy a büntetések egyesítése a vádló vagy az elítélt indítványára történik. Ha a külön ítéletekben kiszabott szabadságvesztésbüntetések tartama együttvéve két évet meghalad, vagy ha az elítélt az ítélethozásra hivatott bíróság székhelyén kívül van fogva, részére hivatalból védőt kell rendelni. Az elj árasra az a bíróság illetékes, amelynek ítélete vagy amelynek ítéletére vonatkozó felsőfokú ítélet mondta ki a legsúlyosabb büntetést. Ha ez kétséges, az a bíróság jár el, amelynek ítélete legutóbb kelt. A bíróság az indítvány következtében nyilvános tárgyalásra határnapot tűz ki és erre a vádlót, a szabadlábon levő vagy a bíróság székhelyén fogva levő vádlottat és ha védő van, ezt is . megidézi. A tárgyalásra hivatott haditörvényszék az általános szabályok szerint alakul. A tárgyalás az ítéletek felolvasásával kezdődik. Azután a vádló terjeszti elő indítványát. Erre az elítélt, ha jelen van, és védője válaszolhat. A bíróság ítélettel dönt és ezt azonnal kihirdeti. Mind az egyesített büntetésnek, mind az összbüntetésnek meghatározása egyedül az előbbi ítéletekkel kimondott büntetések tartama és súlyosságának aránya alapján történik. Súlyosító és enyhítő körülmények többé nem vehetők figyelembe. Az ítélet ellen a Kbp. 358. §-ának 1., 2., 5., 6. és 11. pontja alapján lehet semmisségi panasszal élni. A legfelsőbb honvéd törvényszék zárt ülésben határoz. 12. A rögtönítélő eljárás tekintetében. 41. §. A Kbp. 433. §-a helyébe az alábbi 42. és 43. §. rendelkezései lépnek. 42. §. Rögtönítélő eljárásnak a rögtönbíráskodás előzetes kihirdetése nélkül helye van, ha a megzavart fegyelem helyreállítása elrettentő példaadást tesz szükségessé : 1. függelemsértés miatt az ellen, akire a Ktbtk. 70., 74. és 75. §-a halálbüntetést szab, továbbá a Ktbtk. 70. és 74. §-ának oly esetében, midőn az elöljáró ellen fegyverrel vagy az életre veszélyes más eszközzel intézett fenyegetés felállított sorban és rendben vagy Képv. iromány. 1927-1932. XIX. kötet. 12