Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-810. Törvényjavaslat a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról

48 810. szám. ződés esetében, ha valamelyik tag a társas viszonyt felmondja ; a felmon­dásnak, más megállapodás hiányában, az üzletév vége előtt legalább félévvel kell történnie. Határozatlan időre kötöttnek kell tekinteni az olyan szerződést is, amely a tagok valamelyikének élettartamára szól, vagy amelyet a kikötött idő el­telte után a tagok hallgatólag tovább folytatnak. A csendes társ halála vagy cselekvő­képességének elvesztése a társas vi­szonyt kétség esetében nem szünteti meg, A társas viszonynak idő előtti fel­mondása, a határozatlan időre szóló­nak felmondás nélkül megszüntetése és a csendes társ magánhitelezőjének felmondása tekintetében a Kereske­delmi Törvény 100. és 101. §-ait a csendes társaságra is megfelelően al­kalmazni kell. 120. §. A társas viszony megszűnté­vel a csendes társ nem követelhet fel­számolást vagy végelszámolást, hanem csupán a Kereskedelmi Törvény 105. és 106. §-ainak megfelelő végkiegyen­lítést kap úgy, mintha a társaságból kilépett volna. A csendes társ végkiegyenlítési illet­ményének kiszolgáltatására irányuló követelését nem érvényesítheti oly har­madik személy hátrányára, akinek a vállalat tulajdonosa ellen a vállalatot érintő ügyletből kifolyólag követelése van. Ha ily követelés a társas viszony megszűntekor kielégítetlen marad, azokkal a vagyonértékekkel, amelyeket végkielégítési illetménye fejében ka­pott, a csendes társ a hitelezőnek az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint felelős. A nyereség­jutalék címén felvett vagyonérték te­kintetében ez a rendelkezés csak akkor áll, ha a csendes társ a felvételkor nem volt jóhiszemű. 121. §. Ha a vállalat tulajdonosa csődbe jut, a csendes társ vagyoni betétére vonatkozó követelését, fel­téve, hogy betéte a veszteségből reá jutó hányad összegénél nagyobb, mint csődhitelező érvényesítheti. Ha a vagyoni betét még nincsen a vállalat tulajdonosának átadva, a csendes társ köteles azt addig az ösz­szegig, amelyet a veszteségből reá jutó hányad kitesz, a csődtömegnek be­szolgáltatni. Ha a csendes társ jut csődbe, a vál­lalat tulajdonosa köteles a csendes társnak a 120. §. értelmében kiszámí­tott végkiegyenlítését a csődtömegnek beszolgáltatni. 122. §. Ha a csődnyitást megelőző egy éven belül a válalat tula'donosa és a csendes társ között létrejött meg­állapodás, folytán a vállalat tulajdo­nosa a csendes társ vagyoni betétét egészben vagy részben visszaszolgál­tatta vagy a csendes társ veszteségben részesedését egészben vagy részben el­engedte, a csődtömeggondnok ezt a visszaszolgáltatást vagy elengedést meg­támadhat ja. Nem változtat ezen az a körű meny, hogy a visszaszolgáltatás vagy elengedés a társas viszony meg­szűnte előtt vagy után történt. Nincsen he'ye a megtámadásnak, ha a csődnyitásra vezetett körülmé­nyek a visszaszolgáltatásra vagy el­engedésre irányuló megállapodás létre­jötte után állottak be. A jogcselekmények megtámadásának érvényesítésére és hatására vonatkozó csődjogi rendelkezéseket erre a meg­támadásra is alkalmazni kell. Harmadik rész. Vegyes és zárórendelkezések. 123. §. A m. kir, gazságügy minisz­ter felhatalmaztatok, hogy az ebben a törvényben említett bírósági szakértők­ről és munkadíjukról rendelettel intéz­kedjék. 124. §. A m. kir. igazságügyi, keres­kedelemügyi és pénzügyminiszter fel­hatalmaztatnak, hogy a már fennálló részvénytársaságoknak korlátolt fele­lősségű társasággá átalakulását egyet­értve rendelettel szabályozzák és kü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom