Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-810. Törvényjavaslat a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról

34 810. szám. három hónapja alatt az elmúlt év mérlegét a nyereség- és veszteségszámlával (eredménykimutatással) kapcsolatosan felállítani és a taggyűlés elé, valamint ha a társaságnak felügyelőbizottsága van, ez elé is terjeszteni. A társasági szerződés ezt a határidőt hat hónapra kitérj esztheti. Oly társaságoknál, amelyek szállítmányozással, fuvarozással, beraktározással vagy kézizálogüzlettel foglalkoznak, az ügyvezetők kötelesek a mérleget ugyanazon határidő alatt a hivatalos lapban és ha a társasági hirdetmények közzétételére más lapok vanak kijelölve, azokban is egyszer közzétenni és a közzétételt a lappéldányok bemutatásával a cégbíróság előtt igazolni. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a mérleg közzétételére vonatkozó kötelezettséget rendelettel más korlátolt felelősségű társaságokra is kiterjessze. 57. §. A mérleget a rendes kereskedőktől követett elvek szerint annyira Világosan és áttekinthetően kell megszerkeszteni, hogy a tagok abból a társaság vagyoni helyzetéről, különösen pedig a társaság saját tőkéje és tartozásai közötti arányról tájékozódhassanak. A mérleg felállítására különösen a következő szabályokat kell alkalmazni : 1. Az olyan értékpapírt és árut, amelynek tőzsdei ára van, legfeljebb azzal az átlagos tőzsdei árfolyammá] lehet számításba venni, amellyel az értékpapír vagy áru az üzleti év utolsó negyedében bírt. Mégis, ha ez az érték meghaladja a beszerzés vagy az előállítás árát, a beszerzési, illetőleg előállítási érték s az előző mondatban említett átlagos árfolyam közötti különbözetet mint nem realizált nyereséget árfolyamkülönbözeti tartalék címén aterhek közé kell beállítani. Tőzsdei árfolyammal nem bíró értékpapírt legfeljebb a beszerzés árában lehet a mérlegbe beállítani, figyelembevéve azonban esetleges értékcsökkenését. 2. Minden más vagyontárgyat legfeljebb beszerzésének vagy előállításának árában, — ha azonban forgalmi értéke ennél kisebb, legfeljebb ebben az értékben — lehet a mérlegbe felvenni. 3 Az üzleti berendezést és egyéb olyan vagyontárgyakat (ingatlanokat, épületeket, erőközpontokat, gépeket, szállítási eszközöket, szerszámokat és berendezési tárgyakat, jogokat, engedélyeket, szabadalmakat, előállítási eljárásokat, védőjegyet, stb.), amelyek nem továbbadásra, hanem a társaság üzemében állandó használatra vannak szánva, legfeljebb az elhasználásuknak megfelelő értékcsökkenés levonásával számított beszerzési vagy előállítási árban lehet a mérlegbe felvenni. Az értékcsökkenés levonása elmaradhat, ha az értékcsökkenésnek megfelelő öszszeget leírásként vagy értékcsökkenésként a mérleg teheroldalán felveszik. 4. Az alapítás és első szervezés költségeit veszteségként >le kell írni. 5. A törzstőke, továbbá az elrendelt pótbefizetések, a tartaléktőke (tartalékalap) és minden más esetleges alap (törlesztő-, újítóalap, szociális tartalékok, árfolyamkülönbözeti tartalék, stb.) összegét a mérleg teherol dalára kell beállítani. 6. Azokat a veszteségeket, amelyek később teljesítendő szállítási vagy átvét eh kötelezettségek avagy hasonló nemű függő ügyletek folyományaként előreláthatólag fel fognak merülni, a mérlegben fel kell tüntetni. A kezesség (jótállás, szavatosság, váltóforgatás, stb.) címén vállalt kötelezettségeket és a társaság bármely vagyonát terhelő zálogjogokat — az utóbbiakat a zálogtárgy és a zálogjoggal biztosított követelés összegének a megjelölésével — a mérlegben vagy külön mellékletében külön-külön csoportosítva fel kell tüntetni 7. A kétes követeléseket valószínű értékük szerint kell számításba venni, a behajihatatlanokat pedig le kell írni. 8. A társaságnak a pótbefizetésekre