Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-816. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez a Budapest-szentlőrinci helyiérdekű villamos vasútvonal Vecsés község határáig leendő meghosszabbításának engedélyezése tárgyában

190 816. szám. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (építési anyagok és kút vizek) a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóság kívánságára, a jótállási határidők alatt szilárdsági szempontból avagy vegyileg, az engedélyes költségére megvizsgá• landók. II, Alépítmény. A vasút alépítménye két vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 22°/co-ben állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 500 m-nél kisebb sugárral nem szabad birniok. A vonal végpontján tervezett rakterületre vezető ív sugara 35. m lehet. A kanyarulatokban már a földmunkák kitűzésénél átmeneti ívek alkalmazása veendő figyelembe. Ellenkező irányú kanyarulatok között legalább is 10 m. hosszii túlemelés nélküli egyenesnek el kell férnie. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel céljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi miniszter engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 7*0 méter legyen. A tervezett vonal a Budapest—ceglédi állami közút területén úgy helyezendő el, hogy a közút állandó burkolatának szegélykősorától mérendő 1 m. távolságra 0*15 m. vastag, 0*40 m. mély faragott álló szegélykősor létesítendő és az út padkája a két szegélykősor között megfelelő alapon megfelelő szilárdságú fejkővel kövezendő ki. Ezen vízf oly ókból a víz 50—-50 m. távolságra a pályatest alá beépítendő betonfolyókák útján a vasúti pályatest másik oldalán lévő árokba vezetendő át. Meg jegyeztetik, hogy későbbi ú trendez esek esetén, — amennyiben ezt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr szükségesnek találja, engedélyes egyidejűleg a vasútvonal felszínét szintén megfelelően megváltoztatni lesz köteles, valamint a vasút egyéb tartozékaiban netán szükséges átalakításokat is saját költségén tartozik foganatosítani. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2*5 m. magasságig 1 % vagy 1 *4 lábas lejtőkkel ennél nagyobb, magasságnál pedig legalább másfél lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az, anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandók elő. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fenntartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból