Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-815. Törvényjavasla a közhasználatú gépjárművállalatokról

136 815. szám. 4. a) pontja alá eső, több község vagy város, vagy valamely község (város) és a hozzátartozó tanyák, vagy az ugyan­azon községhez tartozó tanyák között fuvarozó rendszeres járat létesítése és fenntartása az állam fenntartott joga. E jog gyakorlását a törvény rendel­kezései értelmében időlegesen más vál­lalkozónak lehet átengedni. Egyéb közhasználatú gépjáróművál­lalatot létesíteni és fenntartani szintén csak engedély alapján szabad. Az engedélyt a kereskedelemügyi miniszter adja ki, aki idevonatkozóan az érdekelt törvényhatóságok meghall­gatása mellett, az e szakasz első be­kezdésében említett tanyai járatok, az e szakasz negyedik bekezdése, vala­mint a 40. §. eseteiben mindenesetre, egyébként pedig a szükséghez képest a belügyminiszterrel, illetőleg a többi érdekelt miniszterrel egyetértően ha­tároz. Kizárólag egy város, vagy község belterületére korlátozott közhaszná­latú gép járómű vállalatot •— az e sza­kasz negyedik bekezdésében meghatá­rozott eset kivételével — városokban a polgármester, egyebütt a főszolga­bíró engedélyez. Ha a község, vagy város belterületére korlátozott közhasználatú gépjárómú­vállalat olyan járatot kíván létesíteni, amely az országhatárt érintve, vala­mely szomszéd országbeli vasútvonal­hoz, hajó-, vagy gépkocsi járathoz csat­lakozik, az engedély megadása a keres­kedelemügyi miniszter hatáskörébe tartozik. A 2. §. 1. a), 3. a) és 4. a) pontja alá tartozó vállalatokra adott engedély az engedélyest csak az engedélyében megjelölt útvonalon közlekedő rend­szeres járat létesítésére jogosítja. Az útvonalnak csak bizonyos részére szo­rítkozó rendszeres járat fenntartásá­hoz, az engedélyezett rendszeres járat útvonalainak meghosszabbításához, más útvonalra kiterjesztéséhez és út­vonalának minden egyéb megváltoz­tatásához a hatóság új, illetve külön engedélye szükséges. Az engedélyes az engedé yben megállapított rendes já­ratok mellett, hacsak kifejezetten attól el nem tiltják, az engedélyezett út­vonalon, valamin annak egyes sza­kaszain, sőt az engedélyezett útvonal­tól eltérő más úton is az 1. §. harmadik bekezdése értelmében rendszeres járat­nak nem minősülő, esetenkinti járatot külön engedély nélkül indíthat. 6. §. Közhasználatú gépjáróművál­lalatra engedély ki nem adható, ha : 1. a vállalat létesíté ét semmiféle közgazdasági vagy közforgalmi szük­ség nem indokolja, ideértve azt az esetet is, amidőn a létesíteni k vánt üzem a vállalkozás szempontjából figye­lembe jövő útvonalon vagy orgalm­körzetben már meglevő vasúti vagy hajózási vállalatnak közérdek által nem igazolt versenyt okozna ; 2. az engedélyt kérőnek kellő sze­mély, megbízhatósága hiányzik, vagy az engedélyt kérő az üzem teljesítői képessége és rendszeressége tekinte­tében kellő anyagi biztosítékot nem nyújt ; 3. a vállalat létesítése egyébként köz­érdeket sért. Kendszeres járatot csak olyan út­vonalra lehet engedélyezni, amely a igy elembe jövő gépjárómű súlyának, terhelésének és sebességének számba­vételével a járat céljaira alkalmas. Az 1. pontban említett igazolatlan verseny esete nem forog fenn és az en­gedély gépjáróművállalat létesítésére kiadható, ha a meglevő vasúti vagy hajózási vállalat "a közönség jogosult forgalmi igényeit ki nem elégíti és e tekintetben felügyeleti hatósága fel­hívásának a kitűzött méltányos határ­idő alatt eleget nem tett. A közhasz­nálatú gépjáróműválla'at engedélye­zésére jogosult hatóság azonban az említett vállalatok érdekeit az enge­dély feltételeinek megállapításánál fi­gyelembe venni köteles. A 2. .§. 4. a) pontja alá tartozó ve­gyesfuvarozási rendszeres járatot e sza— kasz 1—3. bekezdéseinek megfelelő fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom