Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-809. Törvényjavaslat egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatosa rendelkezésekről

6 809. szám. 3. Telekkönyvi bejegyzés alapjául szol­gáló okiratok és beadványok. 12. §. Telekkönyvi jognak jogügy­leten alapuló megszerzésére vagy meg­változtatására vonatkozó telekkönyvi bejegyzést — az utolsó bekezdésben meghatározott kivétellel — magán­okirat alapján csak akkor szabad el­rendelni, ha az okiratot kir. közjegyző, bejegyzett ügyvéd vagy községi jegyző készítette. Községi jegyző csak a saját községe (körzete) területén fekvő tíz kataszteri holdnál nem nagyobb ingatlan vagy tízezer pengőnél nem nagyobb értékű házbirtok tulajdonjogának vagy tíz­ezer pengőnél nem nagyobb értékű egyéb telekkönyvi jognak megszer­zésére vagy megváltoztatására vonat­kozó jogügyletről készíthet okiratot, feltéve, hogy a jognyilatkozatot tévő felek közül legalább az egyik ugyan­abban a községben lakik. Amíg a jegyzői képesítést a mainál magasabb képzettséghez nem kötik, ilyen ok­iratot csak az a jegyző vehet fel, akinek jogvégzettsége van. Nem terjed ki ez a korlátozás arra a községi jegyzőre, aki a jelen törvény életbelépésekor már hivatalban volt. Az eljáró kir. közjegyző, ügyvéd vagy községi jegyző köteles az okiratot a felek előtt felolvasni és megmagya­rázni, a feleket a hiányokra és az eset­leges következményekre figyelmeztetni, továbbá, hogy mindez megtörtént, az okiraton feljegyezni annak tanúsításá­val együtt, hogy az okiratot ő készí­tette és a felék személyazonosságáról meggyőződött. Tízezer pengőnél nem nagyobb tőke­összegű kölcsön biztosítására szolgáló jelzálogjog telekkönyvi bejegyzését olyan magánokirat alapján is el lehet rendelni, amelyet nem az 1. bekezdés­ben felsorolt személyek készítettek, ha az okiraton a jognyilatkozatot tevő felek névaláírását kir. közjegyző vagy községi elöljáróság hitelesítette. Az 1. bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki azokra az okiratokra sem, amelyeket köztestü­letek jogügyleteiről ezeknek hivatali képviselői állítottak ki. t 13. §. A 12. §-ban meghatározott alakiság hiánya nem érinti a jogügylet érvényességét, ha az egyébként a tör­vényszabta alaknak megfelel s nem érinti a jogerősen foganatosított te­lekkönyvi bejegyzés hatályosságát sem, A 12. §. rendelkezései nem terjednek ki a telekkönyvi jognak jogügyleten alapuló megszüntetésére. 14. §. Az okiratot készítő kir. köz­jegyző, kamarába bejegyzett ügyvéd vagy községi jegyző köteles a készített okirat alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérvényt is elkészíteni és azt a telekkönyvi hatósághoz haladékta­lanul beadni, kivéve, ha az okiratban foglalt jogügylet a meglevő telekkönyvi állapot ideiglenes fenntartása iránt ini tézkedik vagy ha az érdekelt felek ­bejegyzés elhalasztását kívánják vagy a kérvény beadásához szükséges fe­dezetet nem előlegezik. Az a kir. közjegyző, ügyvéd és köz­ségi jegyző, aki az előző bekezdésben meghatározott kötelességét kellő gon­dossággal nem teljesíti, fegyelmi vét­séget követ el és e mellett a mulasztás­ból eredő kárért is felel. 4. Vegyes és záró rendelkezések. 15. §. A részvénytársaságok és szö­vezkezetek első cégbejegyzését tár­gyazó kérvényt, valamint a részvény­társaságoknak és szövetkezeteknek a cégbírósághoz intézett minden bead­ványát kir. közjegyző vagy bejegyzett ügyvéd ellenjegyzésével kell ellátni. 16. §. A kir. közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. t.-c. 58. §-a hatályát; veszti. Kir. közjegyző a felek kérel­mére magánokiratot is készíthet. 17. §. E törvény rendelkezései nem érintik a községi jegyzőnek azt a jogosítványát, hogy a hivatalos díj­szabásban megállapított díjért ok­iratot készíthessen olyan maggin jogi jogügyletről, amelynek érvényessége nincs írásbeli alakhoz kötve ; feltéve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom