Képviselőházi irományok, 1927. XVII. kötet • 786-807. sz.
Irományszámok - 1927-786. Törvényjavaslat az 1927. és 1928. években Genfben a behozatali és kiviteli tilalmak és korlátozások megszüntetése tárgyában tartott két nemzetközi értekezleten megállapított okiratok becikkelyezéséről
786. szám. 55 és változataiban volt alkalmazásban, nem egy államban a pénzérték helyreállítása után is egyszerűen kereskedelempolitikai eszközként továbbra is többéke vésbbé kiterjedt mértékben fenntartatott. Egyik államban azért, mert az érvényben álló vámtarifa védelme a belső termelés számára nem tekintetett elegendőnek s a belső politikai viszonyok új vámtarifa alkotásával járó nehézségek leküzdését nem tették lehetővé, más államban azért, mert elég magas vámok mellett is nemzetközi gazdasági tárgyalások számára minél több kompenzációs eszközt igyekeztek maguknak biztosítani. Az európai gazdasági élet konszolidálásával és a kereskedelmi szerződések hálózatának kiépülésével a behozatali korlátozások köre a legutóbbi időkben lényegesen csökkent ugyan, mindazonáltal ma is még fennállanak egyes európai országokban bevallottan termelést védő vagy kereskedelempolitikai célokat szolgáló behozatali korlátozások, miként vannak egyes ily célokat szolgáló kiviteli korlátozások is. A háború utáni Magyarországon is így alakultak a dolgok 1920-tól 1924-ig. Pénzértékünk stabilizálása idején kiviteli korlátozások már nem igen állottak fenn s az új autonom vámtarifának törvénybeiktatása után rövid időközökben követték egymást a behozatal korlátozásait is fokozatosan feloldó rendeletek, melyek koronájaként 1925. január 1-ével — az új vámtarifa életbelépte napján — teljesen kiküszöbölte tett a behozatalnak engedélyhez kötöttsége. Ez időpont óta Magyarország egyik azon kevésszámú európai államoknak, melyek behozatali korlátozásokat semmiféle árura nem alkalmaznak. Az azóta is fennálló kiviteli korlátozások száma is igen csekély s engedélyhez ezidőszerint csupán a következő áruk külföldre szállítása van kötve : nyers marha-, borjú- és lőbór ; csont, szarv, pata és efféle ; vér, állati ín- és enyvbőr ; kaucsukhulladék ; papiroshulladék és ócska papiros ; nem nemes fémek salakjai, iszapjai, vakarékai és hamuja ; üvegcserép, chamottecserép és efféle ; vas- és acélhulladék ; ólom, ón, cink, réz, nikkel és aluminium s ezek öttvényeinek töredéke és hulladéka. A földmívelésügyi minisztérium részéről bizonyos ellenőrzés alatt áll ezenfelül az élő vad, a paprika és a tölgyfakéreg kivitele. A behozatali és kiviteli korlátozások alkalmazása folytán a nemzetközi árucsere elé tornyosuló nehézségek érthetőleg állandóan foglalkoztatták azokat a tényezőket, melyek az államok közötti kapcsolatok normalizásását, az elernyedt gazdasági vérkeringés élénkítését, az elfajulással fenyegető elzárkózási irányzat enyhítését tűzték ki céljukul. A Nemzetek Szövetsége részéről kezdeményezett különböző nemzetközi gazdasági értekezletek nyomatékosan hangoztatták az áruforgalmi korlátozások leépítésének szükségét. Több esztendő telt el, míg végre — a Nemzetek Szövetsége gazdasági bizottsági időközben egy ily tárgyú nemzetközi egyezmény tervezetét is elkészítette — az 1927. év májusában Genfben tartott világgazdasági konferencia egyik ajánlása vezetett gyakorlati eredményekre. Ugyanez év október hó 17-én ült össze 34 állam delegációja az első diplomáciai értekezletre, mely az imént említett egyezménytervezetet heteken át behatóan tárgyalva, 1927. évi november hó 8-án fejeződött be a jelen törvényjavaslatban első helyen álló ,,Nemzetközi Egyezmény a behozatali és kiviteli tilalmak és korlátozások megszüntetése" céljából című szerződés aláírásával. Ennek az Egyezménynek, s a hozzá fűződő Jegyzőkönyvnek és Függelék-Nyilatkozatnak lényeges rendelkezéseit röviden a következőkben ismertetjük : Az Egyezményhez csatlakozó államok mindegyike kötelezi magát, hogy az egyezmények részéről történt életbeléptétől számított hat hónapon belül a még fennálló behozatali és kiviteli korlátozásokat megszünteti, s azontúl új korlátozásokat nem léptet életbe. Ez a kötelezettség kifejezetten ugyan csupán az egyezményhez csatlakozó államokkal való áruforgalomra vonatkozik, mivel azonban az a probléma,
