Képviselőházi irományok, 1927. XVII. kötet • 786-807. sz.

Irományszámok - 1927-796. A m. kir. miniszterelnöknek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1929/30. évi munkaterve tárgyáan az országgyűlés elé terjesztendő jelentése

796. szám. 347 E) Gyermekmenhely-statisztika. Az állami gyermekmenhelyeken ápolt, illetve a menhelyek kötelékébe tartozó gyermekek szociális és közegészségügyi viszonyainak beható megfigyelésére az állami gyermekmenhelyektől eddig gyűjtött adatok nem voltak elégségesek. Minthogy a 9 állami gyermekmenhely kötelékébe évenkint nagyszámú, 60—80.000 gyermek tartozik, szükségesnek mutatkozott a statisztikai megfigyelést a gyermekek összes demológiai, társadalmi, egészségügyi, kulturális stb. viszonyaira a 6. sz. mintán bemutatott megreformált kérdőív segítségével kiterjesztem. A megreformált kérdőív alapján 1929. év december hó 31-én fog az adatgyűjtés az 1929. évre vonatkozóan megindulni, Az adatszolgáltatók a gyermekmenhelyek. F) Közöktatásügyi statisztika. Az idetartozó adatgyűjtések közt 1913 óta szerepel a főiskolai hallgatók részletes személyi adatainak egyéni lapok útján való begyűjtése. Ez az adatgyűjtés minden tanévben a II. félidőben történik a beiratkozás ideje alatt. A II. félév ugyanis a hallgatók elhelyezkedési viszonyainak megállapodottabb volta miatt alkalmasabb az általános felvétel eszközlésére, mint az I. félév. A jelzett adatgyűjtésen kívül azonban már több év óta — a mai változott viszonyoknak megfelelően — szükségesnek mutatkozott az I. félévben is egy hasonló, legalább az újonnan beiratkozott I. éves hallgatókra kiterjedő adatgyűjtés bevezetése. Ez az adatgyűjtés képet nyújtana arról, hogy a középiskolai érettségit tett ifjúság miként helyezkedik el az egyes főiskolákon és miképen tölti be a felvehető hallgatók számára nézve a fennálló szabályok alapján megállapított kereteket s végül, hogy miképen alakul a főiskolai hallgatóság társadalmi rétegeződése már az első évfolyamon. Az adatgyűjtésnek emellett a teljesség kedvéért ki kell terjednie a felvételtől visszautasított jelentkezőkre is. Ehhez képest az újonnan felvett I. éves hallgatók és a visszautasítottak külön-külön egyéni lapot állítanak ki (A és B minta), mig az egyetemi (főiskolai) hivatalok egy összesítő (C) kimutatást állítanak ki az I. évfolyamra újonnan felvett hallgatókról. A jelzett három adatgyűjtő minta a 7—9. sz. mellékleten található. Az adatokat magánegyének (a főiskolai hallgatók) a főiskolák útján szolgáltatják be. A népoktatási intézetek adatgyűjtő mintái közül jelentékenyebb átalakításra szorult a tanonciskolái (M jelzésű) adatgyűjtő minta is (1. 10. sz. melléklet), minthogy kérdőpontjai a tanoncoktatás több lényeges körülményeire nem terjeszkedtek ki s így nem felelhetett már meg az ebben a tekintetben támasztott igényeknek és a tanoncoktatást illetőleg mutatkozó fokozott érdeklődést sem elégíthették ki. Az új kimutatáson újonnan szerepel az egyes korévek egyenkinti részletes kimutatása iparostanoncok és kereskedőtanoncok, valamint osztályok szerint, a tanulók megoszlása honosság és szülőik állandó lakóhelye szerint, ez utóbbi törvényhatóságok szerint, a tanulók megoszlása szülőik foglalkozása szerint, valamint az összes felvett tanulók részletezése előtanulmányaik szerint. A népoktatási adatgyűjtő minták között szerepel újabban a budapesti elemi mindennapi iskolák mellett szervezett ú. n. kislétszámú (gyengébb tehetségű tanulókat magukban foglaló) osztályok adatainak begyűjtésére szolgáló kimutatás (1. a 11. sz. melléklet). A felsőkereskedelmi iskolák főigazgatósága útján, tehát közvetve, szerezte be eddig a hivatal a kereskedelmi szaktanfolyamok adatait. Ezidőszerint a hivatal a vonatkozó adatokat közvetlenül az egyes tanfolyamoktól szerzi be és pedig a középiskolát végzettek egy éves kereskedelmi szaktanfolyamától a 12, sz. mellékleten, a szabadtanítási tervű (egy, vagy kétéves) kereskedelmi szaktanfolyamoktól a 13. sz. mellékleten feltüntetett minta segítségével. 44*