Képviselőházi irományok, 1927. XVII. kötet • 786-807. sz.

Irományszámok - 1927-789. Törvényjavaslat az 1929/30. évi állami költségvetésről

174 789. szám. Melléklet a 789. számú irományhoz. Indokolás „az 1929/30. évi állami költségvetésről" szóló törvényjavaslathoz. Törvényeinknek és alkotmányos gyakorlatunknak megfelelően a költségvetés kiadásait és bevételeit felölelő megajánlási (appropriáeiós) javaslat terjesztendő elő. Ennek a kötelezettségnek teszek eleget a jelen törvényjavaslat benyújtásával, amelynek 1. §-a a kiadásokat, 2. §-a a bevételeket tartalmazza rovatonkint, címenkint és fej ezét enkint. Az 1. és 2. §-okban foglaltak az 1929. évi március hó 13.-án előterjesztett részletes költségvetésnek felelnek meg, tehát indokolást nem igényelnek. A 3. §-hoz. E szakasz (i) bekezdése, az állandóan követett gyakorlatnak megfelelően, a kiadások és a bevételek végösszegét és mérlegét tünteti fel. Ez a bekezdés tehát szintén nem igényel indokolást. E szakasz (2) bekezdése felhatalmazást tartalmaz arra, hogy a költségvetés többlete az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak lakáspénze szempontjából ezidőszerint a III.—

VI. lakáspénz osztályba tartozó egyes városoknak és községeknek magasabb lakáspénzosztályba való sorozására legyen felhasználható s egyben kimondja, hogy az ezen felül netán még fennmaradó többletet a pénztári készletek gyarapítására kell fordítani. Az állami tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak lakáspénze szempontjából a városok és községek legutoljára az 1908., illetőleg az 191.1. évben soroztattak lakáspénzosztályokba. Azóta egyes városokban és községekben, az ország területének megváltozása és egyéb okok folytán, a lakásviszonyokban olyan lényeges eltolódások állottak elő, hogy ezeknek a helyeknek a jelenleginél magasabb lakáspénzosztályba való sorozása elkerülhetetlenül szükséges. Erre a célra kívánja tehát a kormány felhasználni az állami költségvetés feleslegét, de mert előre nem lehet egészen pontosan megállapítani, hogy a tervbevett rendezés milyen összeget igényel, a netán még fennmaradó feleslegre nézve kimondatnék, hogy azt a pénztári készletek gyarapítására kell fordítani. A 4. §-hoz. Az e szakaszban foglaltak a tulajdonképeni megajánlásra vagy felhatalmazásra (az appropriációra) vonatkoznak és indokolást nem igényelnek, mert természetes következményei az előbbi szakaszokban foglaltaknak. Az 5. §-hoz. E szakaszban a kormány az utóbbi évek költségvetési törvényeiben követett gyakorlatnak megfelelően arra kér felhatalmazást, hogy az