Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-740. Törvényjavaslat a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

740. szám. 67 jövedelemtöbblet azoknál az adózók­nál, akiknél az egyébként változatlanul fenntartandó adóalap a 6.000 P-t meg nem haladja, az előző évi adóalapnak 20%-át eléri, azoknál az adózóknál pedig, akiknél az egyébként változat­lanul fenntartandó adóalap 6.001— 10.000 P-ben volt megállapítva, a több­let az előző évi adóalap 10%-át, de legalább az 1.200 P-t eléri." „(s) A pénzügyminiszter külön rende­letben akár általában valamennyi adó­zóra nézve, akár csak az adózók egyes csoportjaira, illetőleg egyes községekre nézve új adókivetést rendelhet el." „(e) Az eljárást a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza." 8. §. A kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. M, számú hivatalos össze­állításnak az évközi változásokat sza­bályozó 33. §-a a következő (2) be­kezdéssel egészíttetik ki: „(2) Ha az adózó halála, vagy más, az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmény folytán a jöve­delemforrás megszűnt, vagy ha a tar­tozás behajtása a hátralékos megél­hetését létalapjában támadná meg, az általános kereseti adó a jövedelemadó­ról és a vagyonadóról szóló 1927. évi 500/P. M. számú hivatalos összeállítás 58. §-ában szabályozott módon és mérv­ben kivételesen egészben, vagy részben elengedhető." 9. §• A kereseti adóról szóló 1927. évi 300/P. M. számú hivatalos össze­állításnak a kereseti adó hozadékára való igényjogosultságot szabályozó 47. §-a a következő rendelkezéssel egé­szíttetik ki : „(5) Az összes állami nyugdíjasok illetményei után levont kereseti adók a „Községek segélyezési alapja" javára számolandók el." 10. §. (1) A közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállításnak a késedelmi kamatokat szabályozó 31. §-ának (1), (2) és (e) bekezdései helyébe a következő rendel­kezések lépnek : „(1) Az az adózó, aki esedékessé vátt tartozását a megállapított fizetési ha­táridőig be nem fizeti, késedelmi kama­tokat köteles fizetni. A késedelmi ka­matok mérvére és számítási módjára nézve a következő szabályok az irány­adók : 1. Az együttesen kezelt közadóknak, valamint az egyéb, negyedévi részle­tekben fizetendő köztartozásoknak ké­sedelmes befizetése esetében a) amennyiben az adózó évi elő­írása a 200 pengőt nem haladja túl és az adózó tartozását az év végéig be­fizeti, évi 6%-os, ha pedig tartozását csak későbben fizeti be, évi 12%-os késedelmi kamatot kell számítani. Ha az adózó terhén az év végén, a halasztó hatályú fellebbezéssel megtámadott, illetőleg a törlés alatt álló összegek levonása után még mutatkozó hátralék az évi előírás 10%-át túlhaladja, a következő évben teljesített fizetések­ből elsősorban a 6 és 12%-os ké­sedelmi kamatok különbözetét kell kiegyenlíteni; b) amennyiben az adózó évi előírása a 200 pengőt túlhaladja és az adózó tartozását az esedékesség napjától szá­mított legkésőbb 3 hónapon belül be­fizeti, évi 6%-os, ha pedig tartozását csak későbben fizeti be, évi 12%-os késedelmi kamatot kell számítani, : 2. Az együttesen kezelt közadóknak, valamint az egyéb, negyedévi részle­tekben fizetendő köztartozásoknak folyó évnegyedi részletei után, ameny­nyiben az adózó az előző évnegyedről hátralékban nincs avagy az előző év­negyed végén fennállott hátralékát az évnegyed első havának 15. napjáig kiegyenlíti, nem szabad késedelmi ka­matokat számítani abban az esetben, ha az adózó az esedékes évnegyedi rész­letet három egyenlő havi részletben és pedig mindenkor a hó 15. napjáig befizeti. 3. Az állami fogyasztási adók, vala­mint a vám és egyéb jövedékek kése­delmes befizetése esetében a késedelmi kamatok mérvét és fizetési feltételeit 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom