Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-736. Törvényjavaslat az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítéletén alapuló ingatlanszerzéseknek, a vitézi lelkek adományozásának és alapításának, valamint az elcsatolt területen birtokuktól megfosztott magyar állampolgárok, vagy visszatelepülő volt magyar állampolgárok ingatlanszerzésének illetékmentességéről

736. szám. 41 Melléklet az 736. számú irományhoz. Indokolás „az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítéletén alapuló ingatlanszerzéseknek, a vitézi telkek adományozásának és alapításának, valamint az elcsatolt területen birtokuktól megfosztott magyar állampolgárok, vagy visszatelepülő volt magyar állampolgárok ingatlanszerzésének illetékmentességéről" szóló törvényjavaslathoz. A vagyonátruházási illetékekről szóló törvényünk az ingatlanátruházásokat, a közérdekű birtokeldarabolásoktól eltekintve, semmiféle vonatkozásban nem részesítette illetékmentességben. A vagyonátruházási illetékeknél eddig elfoglalt ezt az álláspontot nem kívánom gyökeresen megváltoztatni, mégis a háború után bekövetkezett viszonyok egyes tekintetekben annyira átalakították a gazdasági élet régi megszokott formáit, hogy ma már nem egy viszonylatban föltétlenül kívánatosnak látom az eddigi alapelv részbeni módosításával az ingatlanátruházások egyes fajaira az illetékmentesség megadását. Ebben a javaslatban három ilyen, a háború előtt nem ismert ingatlanszerzési esetet kívánok az átruházási illeték alól mentesíteni. A felmentendő átruházások első csoportja a földreform során történt földhözjuttatás. A földreformra vonatkozó alaptörvényünk, az 1920 : XXXVI. törvénycikk az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítélete (juttatása) alapján végbemenő ingatlanátszállásokra illetékügyi rendelkezést nem tartalmazott, sőt a vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor határozottan kifejezésre jutott az az elv, hogy végeredményben a reform során való földszerzés éppen olyan vagyonátru- • házas, mint a szabadkézből való ingatlanszerzés' és így a vagyonátruházási illeték alól való mentességnek nem volna meg a jogosultsága. Abból tehát, hogy az idézett törvény az illetékmentességet kifejezetten meg nem adta, nyilvánvaló volt a törvénynek az a célzata, hogy ezek az ingatlanátszállások a rendes illetékszabály alá esnek. Mégis e kérdés fölött, amily mérvben az gyakorlati esetek kapcsán eddig már fölmerült, egyöntetű felfogás nem tudott kialakulni, sőt a jogviták egyre jobban kiéleződtek, úgyhogy e kérdésnek fölöttébb kívánatos nyugvópontrajutását ma már csak a törvényhozásnak újabb kifejezett rendelkezése hozhatja magával. Képv. iromány. 1927—1932. XVI. kötet. fi