Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-784. A "közigazgatás rendezéséről" szóló törvényjavaslatnak a felsőház által módosított szövege

784. szám. 4l7 sétől számított tizenöt nap alatt a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. (4) A jogosulatlan felvétel miatt bármelyik választó, a kihagyás miatt azonban csak maga az érdekelt szó­lalhat fel. A felszólalást elutasító vég­határozat ellen csak a felszólaló, az annak helyt adó véghatározat ellen pedig csak a kihagyott fél, és ha a felszólalás alapján valakit felvettek a névjegyzékbe, a felvétel ellen bár­melyik választó élhet panasszal a köz­igazgatási bírósághoz. (5) A jogosulatlan felvétel ellen irá­nyuló felszólalás és közigazgatási bíró­sági panasz csak arra alapítható, hogy a megtámadott neve a törvényhatóság területén nincs benne az országgyűlési kép viselő válasz tók név j egy zekében, vagy nem lakik hat év óta a törvény­hatóság területén ; a jogosulatlan ki­hagyás ellen irányuló felszólalás és közigazgatási bírósági panasz pedig csak arra alapítható, hogy a kiha­gyott neve a törvényhatóság területén az országgyűlési képviselőválasztóknak a választás évére érvényes névjegy­zékében benne van, és hat év óta a törvényhatóság területén lakik. 12. §. Választókerületek. (1) A törvényhatósági választók a törvényhatósági bizottsági tagokat választókerületenkint választják. (2) A választókerületeket, a járá­sok és megyei városok határain belül, a törvényhatóság szabályrendelettel álla­pít ja meg lehetőleg akként, hogy abban a vármegyében, amelynek lakossága 500.000-nél több, egy-egy választó­kerületben 4.000 választónál kevesebb és 12.000 választónál több, az 500.000­nél kisebb lakosságú vármegyében 1.000 választónál kevesebb és 6.000 választónál több, a törvényhatósági jogú városban pedig 1.000 választó­nál kevesebb és 2.000 választónál több ne legyen. (3) Az egyes választókerületekre eső bizottsági tagok számát, a (2) be­kezdés keretei közt, és mindig páros számban, a törvényhatóság szabály­rendelettel állapítja meg akként, hogy minden választókerület lehetőleg annyi bizottsági tagot válasszon, mint amennyi a kerület választóinak a tör­vényhatóság összes választóihoz viszo­nyított aránya szerint a kerületre esik.. 13. §. A választások sorrendje. A meg­bízás időtartama. Póttagok. (1) A törvényhatósági választások napját a törvényhatósági bizottság közgyűlése tűzi ki. (2) A legtöbbadófizető tagok válasz­tását az összes választók köréből tör­ténő választások előtt kell megtar­tani. (3) A legtöbbadófizető és az érdek­képviseleti bizottsági tagok megbíza­tása öt évre szól. (4) Az összes választók közül választandó bizottsági tagokat öt évenkint tíz évre választják akként, hogy öt évenkint és választókerüle­tenkint kilép a választott tagoknak az a felerésze, amelyiknek tíz éves megbízatása lejárt. Az első öt év lé­teltével a kilépő bizottsági tagokat az igazoló választmány kerületenkint sorshúzással jelöli ki. (5) Minden választásnál, illetőleg ki­küldésnél (4. §. (3) és (*) bek.) póttagokat is kell választani, illetőleg kiküldeni, még pedig a legtöbbadófizetők válasz­tásánál azoknak mind a három cso­portjából. (e) A póttagok száma félannyi, mint az összes rendes tagoké. Ha a választás alá eső, illetőleg kiküldendő rendes tagok száma páratlan, a póttagok szá­mát felfelé kell kikerekíteni. (7) Valamennyi póttag megbízatá­sának hatálya öt év leteltével véget ér. (8) A rendes tagok és a póttagok választása, illetőleg kiküldése — a legtöbbadófizetők közül történő vá­lasztás kivételével (10. §. (2)) — együtt történik. Azok, akikre több szavazat esett, lesznek a rendes, a többiek — a reájuk esett szavazatok sorrendjé­Képv. iromány. 1927—1932. XVI. kötet. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom