Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-756. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről" szóló 740. számú törvényjavaslat tárgyában

o30 756. szám. A 12. §-t a bizottság új szövegezésben fogadta el és pedig akként, hogy meg­változtatandónak mondta ki az 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállítás 56. §-ának nemcsak 7., hanem 1. pontját is s éppen ezért a javaslat 12. §-ába ezen 56. §-nak úgy 1., mint 7. pontját új szövegezésben vette fel. Az 1. pont az említett összeállítás 1. pontjától abban tér el, hogy abban felvétetett oly értelmű rendel­kezés, hogy az ott felsorolt köz- és magánszolgálati alkalmazottak illetményeit és ellátási díjait gyermektartási díj fejében azok feléig lehet lefoglalni. Erre azért volt szükség, mert az igaz ságügy miniszter úr által benyújtott és a bírói végrehaj­tásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló és a törvényhozás két háza által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény szerint a szó alatti illetmények gyermektartás díj fejében azok fele összege erejéig foglal­hatók le. Miután ez a rendelkezés a házasságon kívüli gyermekekre vonatkozott, szükséges volt a törvényes gyermekek tartásdíját illetőleg is, melyek közadók módjára hajtatnak be hasonló — vagyis a fele összeg erejéig való lefoglalhat óságot kimondó — intézkedést tenni. A 12. §. 7. jelzésű pontjának megváltoztatására azért volt szükség, mert a pénzügyőrség legénységét az illetmények lefoglalása tekintetében az imént jelzett, de még ki nem hirdetett törvény a polgári alkal­mazottak közé sorozza, minélfogva a katonai legénységre vonatkozó pontból a pénzügyőrségre vonatkozó rendelkezést ki kellett hagyni. A 14. §-nak a miniszteri javaslat indokolása szerint az volt a célja, hogy lehetővé tehessék — úgymint az adófelszólamlási bizottságok eljárásában — az, hogy a pénz­ügyigazgatóságnak, illetőleg a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának másodfokú elbírálása alá tartozó ügyekben is túl lehessen menni a fellebbezési kérelemben foglaltakon. A bizottság ennélfogva ezt a szakaszt átszövegezte és pedig a jogorvoslatok terminológiájának megfelelő szabatossággal. A 15. §. (i) bekezdése második sorában az ,,adóügyi" szó után a „teendőket a községi vagy közjegyző látja el és" szavakat a bizottság elhagyta s ezek helyébe a „teendők ellátásáért" szavakat iktatta, a hatodik sorban pedig a „felelősség is őt terheli" szavak helyett a „a községi illetőleg körjegyző felelős" szavakat iktatta. A bizottság a szöveget a javaslat ( intenciója és szabatossága okából állapította meg ekként. A 16. §-hoz új (2) bekezdéskép a bizottság felhatalmazást adott a pénzügy­miniszternek a lignit bányák után kirótt régi térilletéktartozások elengedésére, vonatkozólag is. Erre azért volt szükség, mert vitatható volt, vájjon a jelzett térilletékek elengedésére adott törvényi felhatalmazás kiterjed-e az ezen törvényi felhatalmazás előtt esedékessé vált térilletékek elengedésére is. Ezt a kérdést most a beiktatott bekezdés igenlegesen dönti el. A bizottság a törvényjavaslat tárgyalása során, a képviselőház • által a bizottsághoz utasított adóstatisztikai munkálatot, mint a javaslat anyagához tartozót vette figyelembe, illetve azt a miniszteri javaslat mellékletének tekin- > tette. Mindezek alapján tisztelettel javasolja a pénzügyi bizottság, hogy méltóz­tassék a szó alatti törvényjavaslatot a bizottság által elfogadott s idecsatolt szöve­gezésében úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. Kelt Budapesten, a képviselőház pénzügyi bizottságának 1929. évi április hó 10-én tartott üléséből. Kenéz Béla s. h., Örffy Imre.s. &., a pénzügyi bizottság elnöke. a pénzügyi bizottság előadója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom