Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-745. Törvényjavaslat a régi osztrák és magyar koronára szóló tartozások és követelések rendezése tárgyában 1928. évi május hó 26-án Budapesten kelt magyar-csehszlovák Egyezmény becikkelyezéséről és azezzel kapcsolatos rendelkezésekről

745. szám. 303 alacsony kulcs szerint állapíttatnék meg, az következhetnék be, hogy az eljárás befejeztével felesleg fog maradni, amelynek pedig hovafordítása, illetve utólagos szétosztása támaszthat nehézséget. Nézetem szerint mindkét lehetőség bekövetkezését kerülni keli s ezért legcélszerűbb a hitelezőknek járó hányad megállapítását a clearingeljárás befejezésének idejére fenntartani. Felvetődött az a kérdés, hogy a szóbanlevő hányadot annak idején törvény vagy pedig rendelet állapítsa-e meg. A 4. §. a hányad megállapítását azért utalja rendelet körébe, mert a hitelezők között, az egyes kategóriák szerint — a jelen cikkben már szabályozást nyert eltérésektől eltekintve — különbség nem tétetvén, a hányad megállapítása tulajdonképen egyszerű számtani művelet eredménye, amely a számítás alapjául szolgáló tényezők határozott voltánál fogva nem módosítható s amely eredménynek megfelelő érvényesítése, nézetem szerint, a törvényhozás közreműködését nem igényli. A jelen cikk utolsó bekezdése lehetővé teszi az ott említett biztosítási szerződéseken alapuló követeléseknek magasabb összegben való érvényesítését az esetre is, ha a biztosított követelésének névérték szerinti összege a jelen egyezmény végrehajtása során rendezést nyer. A biztosító társaságok fiókjaira vonatkozó különleges rendelkezés tehát a biztosítottaknak az 1928 : XII. t.-c.-re alapítható jogait nem érinti. Az 5. §. indokolásra nem szorul. A 6. §. szerint a tartozásokat az idevonatkozó fizetési meghagyás, illetve felhívás kézbesítésétől számított 30 nap alatt kell fizetni. Rendes határidőben történt fizetés esetén az egyezmény 16. cikkében megállapított kamat jár. A határidő elmulasztása esetén az adós a közadók kezeléséről szóló szabályokban megállapított késedelmi kamatot köteles fizetni, vagyis az esedékességtől számított 3 hónap elteltéig évi 6%-oti azontúl pedig évi 12%-ot. A hitelezőt követelésének jogerős megállapításától kezdve megillető kamat — éppúgy, mint a hitelezőnek járó hányad — az elszámolási eljárás eredményéhez képest pénzügyminiszteri rendelettel fog annak idején megállapíttatni. A 7. §. a tartozások és követelések elszámolását szabályozza és többek között úgy intézkedik, * hogy az elszámolás mellőzendő, ha ugyanannál az adósnál'vagy hitelezőnél a tartozások vagy a követelések együttes összege 2 pengőt nem ér el. Ezen értékhatáron aluli összegek elszámolása ugyanis aránytalanul sok időt vévén igénybe, túlságosan költséges. A behajthatatlanság is az ilyen apró tételeknél a leggyakoribb. A szóbanlevő rendelkezés az egyezmény 12. cikke alapján a csehszlovák hivatalnak átutalandó összeg fedezetére előreláthatóan kihatással nem lesz. A 8. §. indokolásra nem szorul. A 9. §. a tartozások és a követelések beszámítással való kiegyenlítését szabályozza. Beszámításnak csak akkor van helye, ha a tartozás és a követelés ugyanazon személyek között áll fenn. Arra az esetre, ha a beszámítandó tételek nem ugyanazon felek között állanak fenn, az adósnak módja lesz arra, hogy az Egyezmény 14. cikkének utolsó bekezdése alapján halasztást kérjen tartozásának arra a részére nézve, amelyre követelése fedezetet nyújt. A 10. §. az eljárási díjat, fizetésének módját s az idevonatkozó jogorvoslati eljárást szabályozza. Az eljárási díjból befolyó összegek alkotják majd a clearingeljárás költségeire szolgáló fedezet zömét, mert az az összeg, amely a beszedett