Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.
Irományszámok - 1927-745. Törvényjavaslat a régi osztrák és magyar koronára szóló tartozások és követelések rendezése tárgyában 1928. évi május hó 26-án Budapesten kelt magyar-csehszlovák Egyezmény becikkelyezéséről és azezzel kapcsolatos rendelkezésekről
745. szám. •283 la suite d'une décision du tribunal saisi par le créancier, aussi bien que dans le cas, où le paiement devait s'effectuer, conformément à la loi, par le dépôt de la somme due, le dépôt sera considéré somme acquittement de la dette. (3) Les dettes et créances auxquelles ne s'appliquait pas la défense de paiement édictée par l'accord de recensement contenu au Protocole du 13 juillet 1923 et qui ont été réglées, seront considérées comme acquittées. Article 9. Le fait qu'une dette ou créance à régler selon les dispositions de la Section V a été transférée après le 25 février 1919 pour n'importe quelle cause {cession, expromission, succession etc.) à une personne ayant son domicile (siège) dans n'importe quel pays, n'a aucune influence ni sur le montant de la dette, ni sur les modalités du règlement. SECTION IV. Article 10. (1) En ce qui concerne les paiements périodiques de toutes sortes p. e. rentes viagères, aliments etc., le débiteur devra s'en acquitter dans les mêmes conditions qui s'appliquent aux obligations analogues envers les créanciers établis dans l'Etat où il a son domicile (siège). Cette disposition ne s'appique pas aux annuités des prêts amortissables. (2) Les dettes et créances dépendant d'une condition ne seront pas soumises au régime de la Section V, si la condition dont dépend le paiement s'est réalisée après la mise en vigueur de la présente Convention. SECTION V. Article 11. (i) Les créances dues par les débiteurs hongrois aux créanciers történt, úgyszintén akkor is, ha a fizetést jogszabály alapján kellett a tartozás összegének letétbehelyezése útján teljesíteni, a tartozást a letét folytán kiegyenlítettnek kell tekinteni. (3) Amennyiben rendezést nyertek, kiegyenlítettnek kell tekinteni azokat a tartozásokat és követeléseket, amelyekre az 1923. évi július hó 13-án kelt Jegyzőkönyvben foglalt összeírási megállapodás alapján kibocsátott fizetési tilalom nem vonatkozott. 9. Cikk. Az a körülmény, hogy valamely, az V. Fejezet szerint rendezendő tartozás vagy követelés 1919. évi február hó 25-e után bármely okból (engedmény, tartozásátvállalás, örökség, stb.) bármilyen államban lakó (székhellyel bíró) személyre szállott át, sem a tartozás összegét, sem a rendezés módját nem érinti. IV. FEJEZET. 10. Cikk. (1) Mindennemű időszakonként visszatérő szolgáltatás, pl. életjáradék, tartásdíj, stb. esetében az adós ugyanazon feltételek szerint köteles teljesíteni, amelyek hasonló kötelmekre irányadók akkor, ha a hitelező ugyanabban az államban lakik, ahol az adós lakóhelye (székhelye) van. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a törlesztéses kölcsönök törlesztési részleteire. (2) Feltételtől függő tartozások és követelések nem esnek az V. Fejezet hatálya alá, ha a feltétel, amelytől a fizetés függ, a jelen Egyezmény életbelépése után ment teljesedésbe. V. FEJEZET. 11. Cikk. (i) Csehszlovák hitelezőknek magyar adósokkal szemben fennálló 36*
