Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-730. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése az állami és társadalmi rend felforgatására és a magyar állam megbecsülése ellen irányuló vétségekkel gyanúsított Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

730. szám. 19 730. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése az állami és társadalmi rend felforgatására és a magyar állam megbecsülése ellen irányuló vétségekkel gyanúsított Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház! A debreceni kir. főügyészség 197/1929. f. ü. szám alatt Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a debreceni kir. törvényszék B. 3.125/1924. sz. megkeresése szerint ellene eljárást indított, mivel Miskolcon 1923. november 16-án tartott népgyűlésen elmondott beszédének a következő kitételei : „Akkor tehát, amidőn a létminimum heti 250.000 K és a munkásság a felét, vagy a negyedét sem keresi meg, a brutális csendőrök bántalmazzák és a talpára vernek az éhes tömegnek. Minden hivatal és hivatalos közeg egészen a bakterig bombával és talpveréssel fajt véd." az 1921. évi III. t.-c. 7. §-ába ütköző a magyar állam megbecsülése ellen irányuló vétség ismérveit látszik feltüntetni. A csatolt iratok tanúsága szerint a Nemzetgyűlés 1925. évi március hó 25-én tartott ülésében Reisinger Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben már felfüggesztette. A képviselőház Reisinger Ferenc képviselő mentelmi jogára vonatkozó iratokat az amnesztia szempontjából való felülvizsgálás megejtése céljából elintézetlenül visszaküldötte a felterjesztő kir. ügyészségnek. A debreceni kir. ügyészségnek fentebb hivatkozott értesítése szerint Reisinger Ferenc és Farkas Sándor bűnügyében a koronaügyész az 1928. évi november hó 19-én kelt 2.330/1928. kor. ü. sz. indítványával az 1921. évi III. t.-c. 7. §-ban meghatározott nemzetrágalmazás vétsége miatt folyamatba tett bűnvádi eljárásnak az 1928. évi március hó 1-én megjelent legjj&Jsőbb kegyelmi elhatározás I. 2., II. pontjai alapján a nevezett két vádlottal szemben való megszüntetését indítványozta. Minthogy azonban a vádlottakat az említett vétségen felül, a hivatkozott kegyelmi elhatározás alá nem vonható, az 1921. évi III. t.-c. 6. §-ának 1. bekez3*