Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-659. Törvényjavaslat a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról
659. szám. 63 meghatározott beruházások végrehajtására magát kötelezi és ezt biztosítja. A kisajátításra egyebekben a kisajá tításról szóló 1881 : XLT, t.-c. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kisajátítási jogot a törvény hatóság első tisztviselőjének, az Országos Közegészségi Tanácsnak és az Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizott ságnak meghallgatása után a m. kir népjóléti és munkaügyi miniszter a m. kir. kereskedelemügyi és a m. kir. földmívelésügyi miniszterrel, ha pedig a kisajátítás bányaüzemet érint, a m kir. pénzügyminiszterrel is egyetértve állapítja meg. Ha a kisajátított ingatlan haszonbérlet tárgya, a haszonbérlő és az ingatlan tulajdonosa között keletkező igényekre a magánjog rendelkezéseit kell alkalmazni. IV. Fejezet. Yegyes rendelkezések« 39. §. Ha valamely ásvány- vagy gyógyvízforrást az állagát vagy a gyógyhatását veszélyeztető módon kezelnek vagy ha a forrás kezelése, különösen pedig a forrás foglalása és kihasználása a közegészségügy érdekeinek nem felel meg és a forrás megfelelő kihasználásához közegészségügyi érdek fűződik, a törvényhatóság a tulajdonost a hiányok pótlására és megfelelő beruházások megtételére záros határidő kitűzésével felhívja. A záros határidő két évnél hosszabb nem lehet. Ha a felhívás eredménytelen marad, a m. kir. minisztérium elrendelheti, hogy az ásvány-, vagy gyógyvízforrás, illetőleg az ahhoz tartozó ingatlan é> üzemi berendezés az üzem terhére hatósági kezelésbe vétessék. 40. §. A gyógyfürdőkre, az éghajlati gyógyintézetekre, a gyógyhelyekre, az üdülőhelyekre, továbbá az ásvány- és gyógyvízforrásokra vonatkozó kérdések szakszerű tárgyalása céljából a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Országos Forrás- és Fürdőügyi Bizottság néven véleményező és indítványozó testületet szervez. A bizottság elnöke a ni. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter, másodelnökét és tagjait a szakférfiak és az érdekeltek köréből a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter nevezi ki. A bizottságnak egy-egy tagját a m. kir. földmívelésügyi, a m. kir. kereskedelemügyi, a m. kir. igazságügyi, a m. kir. belügyi és a m. kir. pénzügyminiszternek, továbbá Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának, az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete igazgatóságának és az Országos Közegészségi Tanácsnak kijelölése alapján kell kinevezni, "41. §. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről, az ásványvizekről és a gyógyvizekről, végül a forrás termékekről törzskönyvet vezettet. 42. §. Azok a vállalatok, amelyek e törvény életbelépése után a gyógyfürdő vagy éghajlati gyógyintézet, a gyógyhely vagy üdülőhely, az ásványva gy gy°gy v í z forgalmának emelése céljából jelentékeny beruházásokkal létesülnek, legfeljebb tizenöt évre terjedő ideiglenes adómentességben részesülhetnek. Az adómentesség kiterjed a vállalat üzeme után járó általános kereseti adóra, a társulati adóra, a községi pót adóra, valamint a kereskedelmi és iparkamarai illetékre. Az engedélyezés és a kedvezmény tartama tárgyában a m. kir. pénzügyminiszter a m, kir. népjóléti és munkaügyi miniszterre! egyetértve határoz, A belső és a külső védőöv területén a 21. §. alapján beerdősített terület az azon telepített erdő főhasználatáig földadómentes. Az adókötelezettség beálltát a m. kir. földmívelésügyi miniszter véleményének meghallgatása után a m. kir. pénzügy miniszter állapítja meg. 43. §. A gyógyhely, illetőleg üdülőhely területén lévő épületek adómentességéről külön törvény intézkedik.
