Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-659. Törvényjavaslat a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról

653. szám. 59 let választmányának) a- hatósági biz­tos láttamozásával ellátott gyógyhelyi díj tartozási kimutatása végrehajtható közokirat. 16. §. A m. kir. belügyminiszter a gyógyhelyi bizottságnak (fürdőegyesü­let választmányának) indokolt előter­jesztésére és a m. kir. népjóléti és munkaügyi és a m. kir. pénzügyminisz­terrel egyetértve elrendelheti, bogy a község meghatározott részére korlá­tozott gyógyhelyen levő épületek ház­adója után befolyó községi pótadó 30%-át a községi költségvetésben a gyógyhely közcélú (közegészségi, út­építési és fenntartási, világítási, köz­tisztasági, szépítési stb.) intézményei javára kiadásként tüntessék fel és év­negyedes utólagos részletekben a gyógy helyi bizottságnak (fürdőegyesület vá­lasztmányának) fizessék ki. À községi pótadórészesedésből be­folyó összeget a gyógyhely egyéb jöve­delmeivel együtt kell kezelni és felhasz­nálni . 17. §. A gyógyhely jövedelmét a gyógyhely fenntartására, közcélú, to­vábbá a gyógyhelylátogatók kényel­mét és szórakozását célozó intézmények létesítésére, általában a gyógyhely eme­lésére és szépítésére kell fordítani. 18. §. A gyógyhely érdekében szük­séges közérdekű (egészségügyi, víz­vezetéki, csatornázási, talaj vízleveze­tési, világítási, partrendező, parkozási, íürdőházépítési stb.) munkálatok el­végzésére, ha azoknak költsége a gyógy­hely bevételeiből (15. és 16. §.) nem fe­dezhető, a gyógyhelyen lévő ingatlanok tulajdonosai érdekeltség] kört alkot­hatnak. Az érdekeltségi kör megala­kítása tárgyában a törvényhatóság első tisztviselője határoz. Határozata ellen a m. kir. népjóléti és munkaügyi mi­niszterhez lehet felebbezni. aki a m. kir belügyminiszterre I. a ra kir. pénz­ügyminiszterrel, a m. kir. földmívelés ügyi és a ni. kir. kereskedelemügyi mi­niszterrel egyetértve határoz. Az érdekeltségi kört meg kell alakí­tani, ha a gyógyhelyen lévő ingatlanok tulajdonosainak ház^- és földadó sze­rinti többsége kívánja. Az érdekeltségi hozzájárulás arányát az érdekeltség állapítja meg. Meg­egyezés hiányában a törvényhatóság első tisztviselője határoz. Határozata ellen az első bekezdésben említett feleb­bezésnek van helye. A felebbezés alap­ján hozott határozat ellen a m. kir. Közigazgatási Bíró rágnál panaszt lehet emelni. A be nem fizetett hozzájárulási költ­séget közadók módjára kell behajtani. C) Védőövek. 19. §. A gyógyhely, illetőleg a gyógy­helyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) érdekében belső védő­övet lehet megállapítani. A belső védőöv határain belül nem létesíthető oly gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem, amely a gyógy­hely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi követei me­nyeit sérti, a gyógyhelylátogatók gyó­gyulási feltételeit vagy nyugalmát za­varja vagy biztonságukat veszélyezteti. A belső védőöv megállapítását a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület) vagy a gyógyhelyen működő gyógy­fürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdo­nosa (vállalkozója) kérheti, úgyszintén eziránt a törvényhatóság első tisztvise­lője is előterjesztést tehet, A belső védőöv engedélyezése és mérete tárgyá­ban a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a m. kir. földmívelésügyi és a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel, ha pedig a belső védőöv bányaüzemet érint, a m. kir. pénzügyminiszterrel is egyetértve határoz. Aki a belső védőövön belül gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzemet akar létesíteni vagy a már meglevő üzemét változtatni vagy szünetelő üzemét foly­tatni vagy használaton kívül levő épü­letét a fenti célokra használatba venni kívánja, erre irányuló szándékát köte­les az elsőfokú iparhatóságnak, illető­leg amennyiben gazdasági üzemről van 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom