Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-659. Törvényjavaslat a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról
653. szám. 59 let választmányának) a- hatósági biztos láttamozásával ellátott gyógyhelyi díj tartozási kimutatása végrehajtható közokirat. 16. §. A m. kir. belügyminiszter a gyógyhelyi bizottságnak (fürdőegyesület választmányának) indokolt előterjesztésére és a m. kir. népjóléti és munkaügyi és a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértve elrendelheti, bogy a község meghatározott részére korlátozott gyógyhelyen levő épületek házadója után befolyó községi pótadó 30%-át a községi költségvetésben a gyógyhely közcélú (közegészségi, útépítési és fenntartási, világítási, köztisztasági, szépítési stb.) intézményei javára kiadásként tüntessék fel és évnegyedes utólagos részletekben a gyógy helyi bizottságnak (fürdőegyesület választmányának) fizessék ki. À községi pótadórészesedésből befolyó összeget a gyógyhely egyéb jövedelmeivel együtt kell kezelni és felhasználni . 17. §. A gyógyhely jövedelmét a gyógyhely fenntartására, közcélú, továbbá a gyógyhelylátogatók kényelmét és szórakozását célozó intézmények létesítésére, általában a gyógyhely emelésére és szépítésére kell fordítani. 18. §. A gyógyhely érdekében szükséges közérdekű (egészségügyi, vízvezetéki, csatornázási, talaj vízlevezetési, világítási, partrendező, parkozási, íürdőházépítési stb.) munkálatok elvégzésére, ha azoknak költsége a gyógyhely bevételeiből (15. és 16. §.) nem fedezhető, a gyógyhelyen lévő ingatlanok tulajdonosai érdekeltség] kört alkothatnak. Az érdekeltségi kör megalakítása tárgyában a törvényhatóság első tisztviselője határoz. Határozata ellen a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszterhez lehet felebbezni. aki a m. kir belügyminiszterre I. a ra kir. pénzügyminiszterrel, a m. kir. földmívelés ügyi és a ni. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve határoz. Az érdekeltségi kört meg kell alakítani, ha a gyógyhelyen lévő ingatlanok tulajdonosainak ház^- és földadó szerinti többsége kívánja. Az érdekeltségi hozzájárulás arányát az érdekeltség állapítja meg. Megegyezés hiányában a törvényhatóság első tisztviselője határoz. Határozata ellen az első bekezdésben említett felebbezésnek van helye. A felebbezés alapján hozott határozat ellen a m. kir. Közigazgatási Bíró rágnál panaszt lehet emelni. A be nem fizetett hozzájárulási költséget közadók módjára kell behajtani. C) Védőövek. 19. §. A gyógyhely, illetőleg a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) érdekében belső védőövet lehet megállapítani. A belső védőöv határain belül nem létesíthető oly gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzem, amely a gyógyhely, illetőleg a gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) egészségügyi követei menyeit sérti, a gyógyhelylátogatók gyógyulási feltételeit vagy nyugalmát zavarja vagy biztonságukat veszélyezteti. A belső védőöv megállapítását a gyógyhelyi bizottság (fürdőegyesület) vagy a gyógyhelyen működő gyógyfürdő (éghajlati gyógyintézet) tulajdonosa (vállalkozója) kérheti, úgyszintén eziránt a törvényhatóság első tisztviselője is előterjesztést tehet, A belső védőöv engedélyezése és mérete tárgyában a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a m. kir. földmívelésügyi és a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel, ha pedig a belső védőöv bányaüzemet érint, a m. kir. pénzügyminiszterrel is egyetértve határoz. Aki a belső védőövön belül gazdasági, ipari vagy kereskedelmi üzemet akar létesíteni vagy a már meglevő üzemét változtatni vagy szünetelő üzemét folytatni vagy használaton kívül levő épületét a fenti célokra használatba venni kívánja, erre irányuló szándékát köteles az elsőfokú iparhatóságnak, illetőleg amennyiben gazdasági üzemről van 8*