Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-717. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése a "közigazgatás rendezéséről" szóló 592. számú törvényjavaslat tárgyában

717. szám. 41t A (15) bekezdés azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy ha az elnök bármely címen tagja a törvényhatósági bizottságnak, abban az ügyben, amelynek tárgyalása alatt elnökölt, szavazati jogát nem gyakorolhatja. 29. §. (volt 24. §.) Az (1) bekezdés akként módosíttatott, hogy az a törvényhatósági bizottsági tag tekintendő érdekeltnek, aki a tárgyalás alatt álló ügyben anyagilag van érdekelve. A (2) bekezdést a bizottság úgy módosította, hogy az érdekeltség kérdésében a közgyűlés, illetőleg kisgyűlés, bizottság, választmány, vagy küldöttség döntsön. A §. ezek szerint szövegeztetett. 30. §. (volt 25. §.) Az (1) bekezdés két bekezdésre osztatott. Az első mondat -változatlan szöveggel (1) bekezdésként vétetett fel. Az új (2) bekezdés módosított szövege szerint a széksértés elkövetése kérdésében az elnök felhívására a tiszti főügyész tesz indítványt. A volt (2), most (3) bekezdés kiegészíttetett azzal, hogy a kiszabott pénzbírságot a törvényhatósági szegény alap javára kell fordítani. A volt (3) bekezdés (4) bekezdésként iktattatott be. A volt (4), most már (5) bekezdés kiegészíttetett azzal, hogy az elnök azt a törvényhatósági bizottsági tagot zárhatja ki az ülésből, aki a tárgyalás lehetőségét is veszélyezteti. A volt (5) bekezdés (e) bekezdésként vétetett fel. A volt (e), most (7) bekezdést a közigazgatási bizottság akként módosította, hogy a kizárás kérdésében a közgyűlés határozzon. A kizárás elhatározása után a tiszti főügyész tegyen indítványt a kizárás időtartamára, és a kizárást kimondó határozat végérvényes legyen. A volt (7) bekezdés (s) bekezdésként változatlan szöveggel vétetett fel. A volt (s), most (9) bekezdés stilárisan módosíttatott akként, hogy a bizottsági tagságától megfosztott tag öt év alatt egy törvényhatósági bizottságnak sem lehet tagja. Uj (10) bekezdés vétetett fel, amely szerint a §. rendelkezéseit a kisgyűlés ülésein résztvevő tagokra is alkalmazni kell. 31. §. (volt 26. §.) E §-nak csak a (4) bekezdése egészíttetett ki azzal, hogy a bekezdés rendelkezéseit a törvényhatósági bizottságnak arra a kizárt tagjára kell alkalmazni, aki a kiutasító vagy kitiltó rendelkezés ellenére azonnal el nem távozik. 32. §. (volt 27. §.). A §-t a bizottság azzal a rendelkezéssel egészítette ki, hogy az ügyrendről készített szabályrendeletben a költségvetés és zárószámadás tárgyalásának módját és időtartamát a 28. §. rendelkezéseitől eltérőleg is meg lehet állapítani. 33. §. Az 1886 : XXI. t.-c. 55. §-ának rendelkezéseit tartalmazza. 34. §. (volt 28. §.) A (2) bekezdés a) pontja átszövegeztetett és akként módosíttatott, hogy a vármegyékben a kisgyűlés tagjai közé az árvaszéki elnök is felveendő s a közgyűlés által választott tagok száma vármegyékben 15—20—25, törvényhatósági jogú városokban 12,—16—20 legyen, azzal a korlátozással, hogy a tagok száma a vármegyei törvényhatósági bizottság összes tagjai számának vármegyékben 10%-át, törvényhatósági jogú városokban pedig 20%-át ne haladhassa meg. A bizottság azt javasolja, hogy a vármegyei kisgyűlés tagjai közül a főispán senkit se nevezhessen ki, a törvényhatósági jogú városokra vonatkozólag pedig a javaslat rendelkezései tartassanak fenn; a kisgyűlés tagjainak számát a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítsa meg, és ezek megbízatásának tartama öt évre szóljon. 52*