Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-714. Indítványa Gál Jenő országgyűlési képviselőnek, illetve törvényjavaslata a rehabilitációról
386 714. szám. ítéltetéséről szóló bírói ítéleteket. Az ügy előadása után kétszeri felszólalási jog illeti a kir. főügyészt, a védőt s felszólalhat maga a folyamodó is, ha e joggal élni kíván. A Tábla végzéssel dönt a kérelem felett. A Tábla határozata ellen perorvoslatnak van helye a kir. Kúriához, mely öt tagú tanácsban a Bp.-ben meghatározott szabályok szerint dönt végérvényesen. Az elutasított kérelem újból csak az elutasítás jogerőre emelkedésétől számított két év eltelte után ismételhető meg. 5. §. Ha a folyamodó kérelmét a bíróság teljesíti, a rehabilitáló bírói határozat mindazoknak — hatóságoknak és feleknek — kézbesítendő, kiknek részére a marasztaló ítéletet kiadták. A rehabilitációt kimondó hatáIndokolás. Már a büntetőnovella tárgyalásakor több oldalról kifejezésre jutott az a vélemény, hogy Európa majdminden államában törvénnyel gondoskodtak arról, hogy azok, kik az állam büntető hatalmának súlyát érezték, bizonyos időtartam elteltével visszanyerhessék társadalmi és jogi integritásukat. Ne kelljen élete végéig hordani azt a keresztet, mely a büntetett előélettel jár. Nemcsak a humanizmus és a józan belátás követeli, hogy a megbélyegezettség bizonyos idő múlása folytán elenyész tessék, de az államraison is a mellett szól, hogy a rovottmúltúak statisztikája csökkentessék és a jogok élvezetébe visszajutás serkentőleg hasson a bűnözési hajlam kiküszöbölésére. A rabsegélyző egyletek és patronageTintézmények jelentéseiből tudjuk, hogy a büntetett előéletűek állandó jajveszékelése, nem tudnak munkát kapni, sohase fogadja vissza őket a társadalom, állandó, s bizony sokszor öngyilkosságba kergeti az így kiközösített szerencsétlent. Ez az imminens veszély vezette reá a kultúrallamok kormányait és törvényhozóit oly intézkedések megtételére, amelyek a megtorló államhatalmat mentő hatalommá teszik meg azáltal, hogy törvény erejével megtiltják, hogy a valóban megjavult eltévelyedett et bárki is büntetett mivoltáért becsületében kisebbíthesse. Magyarországon mind a mai napig nincs ilyen törvény. Pedig nálunk hatványozottan indokolt, hogy minden késedelem nélkül megalkossuk a törvényes rehabilitálást, mert a háború kitörése óta sokat szenvedett a jogszolgáltatás egységessége, s ha valamit, úgy az élő jogot viselte meg legjobban a forradalmak szülte tömérdek jogbizonytalanság. rozat csak a folyamodó beleegyezésével hozható nyilvánosságra. 6. §. A rehabilitáló bírói határozatot a marasztaló ítélet eredeti, a bíróságnál őrzött példányára rá kell vezetni és az elítélt nevét minden az elítéltekről vezetett könyvből vagy lajstromból törölni kell. 7. §. A rehabilitáló bírói határozat keltének napján a marasztaló ítélet minden jogkövetkezménye elenyészik, s a folyamodó minden polgári és politikai jogainak élvezetébe lép, mintha a marasztaló ítélet ezektől soha meg nem fosztotta volna. 8. §. A fiatalkorúak rehabilitációjára vonatkozó eljárást az igazságügyminiszter rendeleti úton szabályozza. 9. §. A rehabilitacionális eljárás folyamatba tételét a kir. Ügyészség hivatalból is indítványozhatja. 10. §. Ezt a törvényt a m. kir. Igazságügyminiszter hajtja végre. t