Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.
Irományszámok - 1927-710. Törvényjavaslat a Lengyel Köztársasággal 1925. évi március hó 26-án kötött és az 1925. évi XXVII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi egyezmény kiegészítésekép 1928. évi december hó 2-án aláírt Pótjegyzőkönyv becikkelyezéséről
710. szám. 373 Melléklet a 710. számú irományhoz. Indokolás „a Lengyel Köztársasággal 1925. évi március hó 26-án kötött és az 1925. évi XXVII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi egyezmény kiegészítésekép 1928. évi december hó 2-án aláírt Pótjegyzőkönyv becikkelyezéséről"' szóló törvényjavaslathoz. A Lengyel Köztársasággal kereskedelempolitikai viszonyunkat első ízben az 1925. évi március hó 26-án Budapesten kötött kereskedelmi egyezmény szabályozta, mely 1925. évi XXVII. t.-c. gyanánt az ország törvényei közé iktattatván, ugyanez évi szeptember hó 14-én lépett életbe. Az említett egyezménynek jelentőséget mindenekelőtt az adott, hogy véget vetett a két ország kölcsönös áruforgalmát hátráltató szerződésen kívüli állapotnak. A lengyel árukat ez állapotból f olyólag Magyarországon hátrány ugyan nem érte, mert 1925. január 1-én léptettük csak életbe új autonóm vámtarifánkat s ennek alapján ez időben még vámmérsékléseket tartalmazó kereskedelmi szerződéseink nem voltak. Hátrány ért azonban szerződés híján egyes magyar árukat Lengyelországba való bevitelük esetén, mert a Lengyel Köztársaság előzőleg Franciaországgal kötött már kereskedelmi szerződést, mely az 1924. évi június hó 26-án életbelépett lengyel autonóm vámtarifa egyes tételeit — így különösen a bor vámját — tetemesen leszállította. A kölcsönösen nyújtott „legnagyobb kedvezményinek a vázolt helyzetből folyólag eltérő értéke kifejezésre jutott abban, hogy míg magyar részről aránylag nem kis számú és igen jelentős áruk vámja tekintetében biztosíttattak meghatározott vámtételekben kifejezett mérséklések, addig lengyel részről mindössze három magyar kiviteli cikkre — halakra, szalámira és paprikára — adattak vámmérséklések s azok sem meghatározott vámok alakjában, hanem a mindenkor alkalmazásra kerülő autonóm vámokból adandó százalékos levonások formájában. Az eredetileg 15 hónap tartamára kötött egyezményt a szerződő felek a kölcsönös áruforgalom rendezésére irányuló első kísérletnek tekintették, minek jeléül a XVI. cikk 3. pontjában kijelentették abbeli készségüket, hogy az életbeléptetéstől számított egy év múlva haladéktalanul tárgyalásokba fognak bocsátkozni a szükségesnek mutatkozó módosítások megállapítására. A kereskedelmi egyezmény megkötése óta Lengyelországgal való árucserénk a magyar hivatalos statisztika adatai szerint a következőkép alakult :
