Képviselőházi irományok, 1927. XV. kötet • 648-717., I. sz.

Irományszámok - 1927-652. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a bírói végrehajtásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről" szóló 644. számú törvényjavaslat tárgyában

651 szám. 29 temetkezési segélyt. Ezt a csekély segélyt (a havi fizetés 70%-át) eddig sem lehetett lefoglalni s e rendelkezés megváltoztatására annál kevésbbé van ok, mert, a polgári közszolgálati alkalmazottak temetkezési segélyét sem lehet lefoglalni és így a lefoglalás megengedése esetében a rendőr más közszolgálati alkalmazottnál kedvezőtlenebb helyzetbe jutna. 3. A 6. §. 2. bekezdéséből a következő szavak kihagyását határozta el a bizottság : „a temetési járulék lefoglalása tekintetében az 1912 : LXV./t.-c. 116. §-a 3. bekezdésének a rendelkezéseit." A kihagyás azért mutatkozott indokoltnak, mert ez a §. az 1. §. alá nem eső alkalmazottak ellen tartásdíj fejében vezethető foglalásra vonatkozik, az a szabály tehát, hogy temetési költség fejében mit lehet lefoglalni, a jelen törvény keretein kívül esik. 4. A bizottság az 1. §. első bekezdésének 2. pontjából a 6. sorban, a 6. §. második bekezdésében a B. sorban és a 7. §. második bekezdésében a hatodik sorban előforduló „tőkeösszeg" szóból a „tőke" szó kihagyását határozta el, miután az általános jogszabályok értelmében a járulékok követik a tőkekövetelés sorsát és így a járulékok erejéig is lefoglalhatok az illető helyeken foglalt korlátozásokkal a megjelölt illetmények. Ezeken a módosításokon felül " a bizottság még a következő módosításokat határozta el és pedig : 1. A „IV. Életbelépési rendelkezések/' cím helyett : „IV. Vegyes rendelkezések." címet fogadta el, tekintettel arra, hogy az alábbiak értelmében nemcsak az életbelépésre vonatkozó, hanem egyéb tárgyú rendelkezések is foglaltatnak ezen cím alatt. 2. Mint új 8. §. a következő §. iktattatik be a 8. §. ele : „8. §. Tartásdíj behajtása végett szolgálati illetményekre és hasonló járandóságokra a tartásdíjnak a végrehajtási kérelem előterjesztése után lejáró részletei erejéig is el lehet rendelni a végrehajtást. Az időszakonkint esedékessé váló lefoglalt járandóságokból azonban mindig csak az esedékesség időpontjáig már lejárt tartásdíjrészletek erejéig lehet a megfelelő részt visszatartani és kifizetni." Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a lejárt tartásdíjrészleteket az esedékességkor a jogosult késedelem nélkül kézhez kapja, a tartásra kötelezettet felesleges költségektől ki méh meg s a bíróságok munkáját csökkenti. Amennyiben a kötelezettség más módon nyerne fedezetet, az adósnak rendelkezésére állanak a vonatkozó általános jogszabályokban biztosított jogi eszközök. 3. Mint új 9. §. iktattatik be a következő rendelkezés: „9. §. Az 1881 : LX. t.-c. 18. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki : Ha a végrehajtást csupán közpénztárból felvehető követelésre, vagy bírói letétbe helyezett összegre (1881 : LX. t.-c. 84. §.) járásbíróság rendelte el, a foganatosításra is minden esetben ez a bíróság illetékes." Ebben a rendelkezésben lényeges egyszerűsítés foglaltatik, amennyiben feleslegesen nem vesz igénybe még egy más bíróságot ; nem töri át azonban azt az elvet, hogy végrehajtás foganatosítására csak járásbíróság bír hatáskörrel. 4. Uj 10. §-ként a következő rendelkezés felvételét határozta el a bizottság : „10. §. Az 1881 : LX. t.-c. 83. és 84. §-ainak az 1908 : XLI. t.-c. 18. §-ával kiegészített rendelkezései a következőképen egészíttetnek ki : Ha a lefoglalt követelés (illetmény, nyugdíj, egyéb járandóság) vagy bírói letétbe helyezett összeg kiutalása a m. kir. postatakarékpénztár útján történik, a pénztár (postatakarékpénztár) értesítése elmarad." A postatakarékpénztár ügyvitele folytán az értesítés megküldése feleslegesnek mutatkozott s így az egyszerűsítés érdekében ennek mellőzését kellett elhatározni.